Kivonulás 16:1 És elindultak Elimből és az egész gyülekezetből Izráel fiai eljöttek a Sin pusztájába, amely között van Elim és Sínai, az őket követő második hónap tizenötödik napján kivonulnak Egyiptom földjéről. 16,2 Izráel fiainak egész gyülekezete pedig zúgolódott ellene Mózes és Áron a pusztában: 16:3 És mondának nékik Izráel fiai: Bárcsak meghaltunk volna általa az ÚR keze Egyiptom földjén, amikor test mellett ültünk fazekakat, és amikor jóllakottunk kenyeret; mert elhoztál minket ki ebbe a pusztába, hogy éhséggel ölje meg ezt az egész gyülekezetet. 16,4 Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek: Íme, esõzni fogok kenyeret az égbõl. te; és a nép kimegy, és minden nap bizonyos összeget szed, hogy bebizonyítsam őket, vajon az én törvényem szerint járnak-e, vagy nem. 16:5 És lészen, hogy a hatodik napon elkészítik azt amelyeket behoznak; és kétszer annyi lesz, mint amennyit naponta összeszednek. 16:6 És monda Mózes és Áron Izráel minden fiának: Akkor este megtudjátok, hogy az Úr kihozott titeket Egyiptom földjéről. 16:7 Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; azért ő hallja a ti zúgolódásotokat az Úr ellen; és mik vagyunk mi, ti zúgolódik ellenünk? 16:8 És monda Mózes: Ez lesz, amikor megad néktek az Úr este húst enni, reggel pedig jóllakott kenyeret; azért a Az Úr meghallja a ti zúgolódásotokat, a melyeket ellene zúgolódtok, és mik azok mi? a ti zúgolódásotok nem ellenünk szól, hanem az Úr ellen. 16:9 Mózes pedig így szólt Áronhoz: Mondd meg az egész gyülekezetnek. Izráel fiai, közeledjetek az Úr elé, mert meghallotta a titeket mormogások. 16:10 És lőn, amint Áron beszélt az egész gyülekezetnek Izráel fiai, hogy a pusztába néztek, és íme, az ÚR dicsősége megjelent a felhőben. 16,11 És szóla az ÚR Mózeshez, mondván: 16,12 Hallottam Izráel fiainak zúgolódását: szólj hozzájuk! mondván: Este egyetek húst, és reggel lesztek kenyérrel töltött; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 16:13 És lőn, hogy estve feljöttek a fürjek, és betakarták tábor: és reggel harmat borult a házigazda körül. 16,14 És amikor a harmat felszállt, íme, a a vadon ott hevert egy kis kerek valami, olyan kicsi, mint a dér a föld. 16,15 Amikor ezt látták Izráel fiai, ezt mondták egymásnak: Megvan manna: mert nem tudják, mi volt. És monda nékik Mózes: Ez az a kenyeret, amelyet az Úr adott néktek enni. 16:16 Ez az, amit az Úr megparancsolt: Szedje össze mindenki étkezése szerint egy ómer minden embernek, szám szerint az Ön személyéről; fogadjatok mindenkit azokért, a kik sátraiban vannak. 16:17 Izráel fiai pedig így cselekedtek, és összegyűjtöttek, ki többet, ki kevesebbet. 16:18 És amikor megmérték egy ómerrel, annak volt, aki sokat gyűjtött nincs vége, és aki keveset gyűjtött, annak nem volt hiánya; gyűltek össze mindenki étkezése szerint. 16:19 És monda Mózes: Senki se hagyja el reggelre. 16:20 De nem hallgattak Mózesre; de néhányuk megmaradt reggelig, és férgeket szaporított, és megbüdösödött, és Mózes megharagudott velük. 16,21 És minden reggel összeszedték, kiki evése szerint. és amikor a nap forrón sütött, megolvadt. 16:22 És lőn, hogy a hatodik napon kétszer annyit gyűjtöttek kenyeret, két ómert egy embernek, és a gyülekezetnek minden fejedelmét eljött és elmondta Mózesnek. 16:23 És monda nékik: Ez az, amit az Úr mondott: Holnap A szent szombat hátralevő része az ÚRnak: süssétek, amit akartok süss ma, és forgass, hogy forgass; és ami megmarad feküdj le neked, hogy reggelig tartsanak. 16:24 És elrakták reggelig, amint Mózes parancsolta, de nem történt meg büdös, féreg sem volt benne. 16:25 És monda Mózes: Egyétek meg ma; mert ma szombat van az ÚRnak: ma nem találjátok a mezőn. 16:26 Hat napon át szedjétek; hanem a hetedik napon, ami az szombat, nem lesz azon. 16:27 És lőn, hogy a nép közül néhányan kimentek a fedélzetre hetedik nap az összegyűjtésre, de nem találtak. 16:28 És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem utasítjátok be parancsaimat! és az én törvényeim? 16:29 Lássátok, mert az Úr adta nektek a szombatot, ezért adja te a hatodik napon kétnapi kenyeret; mindenki maradjon az övében helyen, senki se menjen el a helyéről a hetedik napon. 16:30 Megpihent tehát a nép a hetedik napon. 16:31 Izráel háza pedig Mannának nevezte el, és olyan volt, mint koriandermag, fehér; és az íze olyan volt, mint a belőle készült ostyák édesem. 16:32 És monda Mózes: Ez az, amit az Úr parancsol: Tölts be egyet omer, hogy őrizzenek meg nemzedékeitek számára; hogy lássák a kenyeret amivel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak Egyiptom földjéről. 16,33 Mózes ezt mondta Áronnak: Vegyél egy fazékot, és tegyél egy omert tele mannával. abban, és tedd le az ÚR színe előtt, hogy őrizzék meg nemzedékednek. 16,34 Amint az ÚR parancsolta Mózesnek, úgy tette le Áron a bizonyságtétel elé, megtartandó. 16,35 Izráel fiai pedig negyven esztendeig ettek mannát, mígnem eljutottak lakott föld; mannát ettek, míg el nem értek a határhoz Kánaán földjéről. 16:36 Az ómer pedig az efának a tizedik része.