Kivonulás 12,1 És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz Egyiptom földjén, mondván: 12:2 Ez a hónap legyen néktek a hónapok kezdete: ez lesz az az év első hónapjában neked. 12,3 Szóljatok Izráel egész gyülekezetéhez, mondván: A tizedik napon ebben a hónapban vigyenek maguknak egy-egy bárányt, a szerint atyáik háza, bárány háznak: 12:4 Ha pedig kevés a család a bárányhoz, hadd legyen ő és az övé szomszéd háza mellett vigye a száma szerint lelkek; minden ember az ő étkezése szerint számoljon be Bárány. 12:5 Legyen a te bárányod hibátlan, elsőéves hím vedd ki a juhokból vagy a kecskékből: 12:6 És őrizd meg ugyanazon hónap tizennegyedik napjáig Izráel gyülekezetének egész gyülekezete ölje meg azt a házban este. 12:7 És vegyenek a vérből, és üssék a két oldaloszlopra és a házak felső ajtófélfáján, ahol megeszik. 12:8 És megeszik a húst azon az éjszakán, tűzön sütve, és kovásztalan kenyér; és keserű fűszernövényekkel eszik meg. 12:9 Ne egyetek belőle nyersen, se vízzel átitatva, hanem tűzön sülve; a fejét a lábával és annak szennyeződéseivel. 12:10 És semmit se hagyjatok belőle reggelig; és az, ami ami megmarad belőle reggelig, égessétek el tűzzel. 12:11 És így egyétek meg; derekad felövezve, cipőd rajtad lábad, botod a kezedben; és sietve egyétek meg: ez van az ÚR húsvétja. 12,12 Mert ezen az éjszakán átmegyek Egyiptom földjén, és mindenkit megverek az elsőszülött Egyiptom földjén, ember és állat; és mindenki ellen Egyiptom istenei ítéletet hajtok végre: én vagyok az Úr. 12,13 A vér pedig legyen néktek jelül a házakon, ahol vagytok. és ha látom a vért, átmegyek rajtatok, és a csapás nem lesz legyen rajtatok, hogy elpusztítsatok, amikor megverem Egyiptom földjét. 12:14 És ez a nap legyen néktek emlékül; és tartsd meg a lakomázzatok az ÚRnak nemzedékeiteken át; ünnepeljétek meg rendelettel örökre. 12:15 Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon is tegyétek ki a kovászot házaitok közül, mert aki kovászos kenyeret eszik az első naptól a hetedik napig ki kell irtani az a lélek Izraelből. 12:16 És az első napon legyen szent gyülekezés, és az a hetedik napon szent gyülekezés legyen nálatok; semmi munkamódszer megtörténik bennük, kivéve azt, amit mindenkinek meg kell ennie, csak azt végezzen veled. 12:17 És tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét; mert ebben az önmagában napon kihoztam seregeiteket Egyiptom földjéről; megtartjátok ezt a napot a ti nemzedékeitekben örökkévalóság szerint. 12:18 Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján, este egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszadik napjáig, órakor még. 12:19 Hét napig ne legyen kovász a ti házatokban; megeszi a kovászost, még az a lélek is kiirtatik a Izrael gyülekezete, akár idegen, akár a földön született. 12:20 Semmi kovászost ne egyetek; minden lakhelyeteken egyetek kovásztalan kenyér. 12,21 Ekkor Mózes magához hívta Izráel minden vénét, és így szólt hozzájuk: Rajzolj menjetek ki, és vegyetek magatoknak egy bárányt családotok szerint, és öljétek le húsvét. 12,22 És vegyetek egy csomó izsópot, és mártsátok a vérbe, amely a ládát, és üsse meg a szemöldököt és a két oldalsó oszlopot a vérrel az a medencében van; és egyikőtök se menjen ki az övé ajtaján házat reggelig. 12:23 Mert átmegy az Úr, hogy megverje az egyiptomiakat; és amikor meglátja a vér a szemöldökön és a két oldalsó oszlopon átmegy az ÚR az ajtón át, és nem engeded, hogy a pusztító bemenjen hozzád házakat, hogy lecsapjanak rád. 12:24 És tartsd meg ezt, mint neked és a te fiaidnak szóló rendelkezést örökké. 12:25 És lészen, ha arra a földre érkeztek, amelyet az Úr megadja nektek, amint megígérte, hogy ezt tartsátok meg szolgáltatás. 12:26 És lészen, amikor azt mondják néktek a fiaitok: Micsoda? érted ezt a szolgáltatást? 12:27 Hogy ezt mondjátok: Ez az ÚR húsvéti áldozata, átment Izráel fiainak házain Egyiptomban, amikor megverte az egyiptomiakat, és átadta házainkat. És az emberek fejet hajtottak és imádták. 12,28 És elmentek Izráel fiai, és úgy cselekedtek, amint az Úr parancsolta Mózes és Áron, ők is. 12,29 És lőn, hogy éjfélkor az ÚR megverte az összes elsőszülöttet Egyiptom földjén a fáraó elsőszülöttétől, aki az övén ült a trónt a fogoly elsőszülöttjéig, a ki a börtönben volt; és a szarvasmarha összes elsőszülöttje. 12,30 És felkelt a fáraó éjjel, ő és minden szolgája és az egész egyiptomiak; és nagy kiáltás támadt Egyiptomban; mert nem volt ház ahol egy halott sem volt. 12,31 És hívatta Mózest és Áront éjjel, és ezt mondta: Keljetek fel, és menjetek. ti ki az én népem közül, ti is, Izráel fiai is; és menjetek, szolgáljátok az Urat, amint mondtátok. 12:32 Fogjátok a nyájaitokat és nyájaitokat is, amint mondtátok, és menjetek el; és áldj meg engem is. 12,33 Az egyiptomiak pedig sürgették a népet, hogy küldjék el őket sietve ki a földről; mert azt mondták: Mind halottak vagyunk. 12:34 És az emberek elvették a tésztájukat, mielőtt megkelt volna gyúróvályúkat kötözve a ruhájukba a vállukra. 12:35 Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének; és ők az egyiptomiaktól kölcsönöztek ezüst ékszereket és arany ékszereket, és öltözet: 12,36 És kegyelmet adott az ÚR a népnek az egyiptomiak előtt, így hogy kölcsönadtak nekik olyasmiket, amennyit igényeltek. És elrontották az egyiptomiak. 12,37 És elindulának Izrael fiai Ramszeszből Szukkóthba, körülbelül hat százezer gyalog, akik férfiak voltak, gyerekek mellett. 12:38 És vegyes sokaság ment fel velük; és nyájak és csordák, sőt nagyon sok szarvasmarhát. 12,39 És kovásztalan pogácsákat sütöttek abból a tésztából, amelyet kihoztak Egyiptomból, mert nem volt kovászos; mert kiszorították őket Egyiptomot, és nem késhettek, és nem is készítettek maguknak semmit felszereli élelemmel. 12,40 Izráel fiainak tartózkodása pedig, akik Egyiptomban laktak, négyszázharminc év. 12,41 És lőn a négyszázharminc év végén, Ugyanazon a napon történt, hogy az Úrnak minden serege kiment Egyiptom földjéről. 12:42 Ez az ÚRnak nagyon figyelendő éjszaka, hogy kihozta őket Egyiptom földjéről: ez az ÚRnak az az éjszakája, amelyről meg kell emlékezni Izráel minden fia a maga nemzedékében. 12,43 És monda az ÚR Mózesnek és Áronnak: Ez a törvény rendelkezése. Páskh: Idegen ne egyék belőle: 12:44 Hanem minden ember szolgája, akit pénzen vesznek, ha van körülmetélte, akkor egyék abból. 12:45 Idegen és béres ne egyék abból. 12:46 Egy házban egyék meg; ne vigye tovább a kötelességét hús külföldön ki a házból; és egy csontot se törjetek el. 12:47 Izráel egész gyülekezete őrizze meg azt. 12:48 És amikor egy idegen tartózkodik nálad, és megtartja a páskhát az ÚRnak, metéljék körül minden hímjét, és akkor jöjjön közel és tartsa meg; és olyan lesz, mint aki azon a földön született: mert körülmetéletlen ember ne egye belõle. 12:49 Egy törvény legyen az otthonszülöttnek és az idegennek köztetek tartózkodik. 12:50 Így cselekedtek Izráel minden fiai; ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek és Aaron, ők is. 12:51 És lőn ugyanazon a napon, hogy az Úr elhozta a Izrael fiait Egyiptom földjéről seregeik által.