Kivonulás
12,1 És szóla az Úr Mózeshez és Áronhoz Egyiptom földjén, mondván:
12:2 Ez a hónap legyen néktek a hónapok kezdete: ez lesz az
az év első hónapjában neked.
12,3 Szóljatok Izráel egész gyülekezetéhez, mondván: A tizedik napon
ebben a hónapban vigyenek maguknak egy-egy bárányt, a szerint
atyáik háza, bárány háznak:
12:4 Ha pedig kevés a család a bárányhoz, hadd legyen ő és az övé
szomszéd háza mellett vigye a száma szerint
lelkek; minden ember az ő étkezése szerint számoljon be
Bárány.
12:5 Legyen a te bárányod hibátlan, elsőéves hím
vedd ki a juhokból vagy a kecskékből:
12:6 És őrizd meg ugyanazon hónap tizennegyedik napjáig
Izráel gyülekezetének egész gyülekezete ölje meg azt a házban
este.
12:7 És vegyenek a vérből, és üssék a két oldaloszlopra
és a házak felső ajtófélfáján, ahol megeszik.
12:8 És megeszik a húst azon az éjszakán, tűzön sütve, és
kovásztalan kenyér; és keserű fűszernövényekkel eszik meg.
12:9 Ne egyetek belőle nyersen, se vízzel átitatva, hanem tűzön sülve;
a fejét a lábával és annak szennyeződéseivel.
12:10 És semmit se hagyjatok belőle reggelig; és az, ami
ami megmarad belőle reggelig, égessétek el tűzzel.
12:11 És így egyétek meg; derekad felövezve, cipőd rajtad
lábad, botod a kezedben; és sietve egyétek meg: ez van
az ÚR húsvétja.
12,12 Mert ezen az éjszakán átmegyek Egyiptom földjén, és mindenkit megverek
az elsőszülött Egyiptom földjén, ember és állat; és mindenki ellen
Egyiptom istenei ítéletet hajtok végre: én vagyok az Úr.
12,13 A vér pedig legyen néktek jelül a házakon, ahol vagytok.
és ha látom a vért, átmegyek rajtatok, és a csapás nem lesz
legyen rajtatok, hogy elpusztítsatok, amikor megverem Egyiptom földjét.
12:14 És ez a nap legyen néktek emlékül; és tartsd meg a
lakomázzatok az ÚRnak nemzedékeiteken át; ünnepeljétek meg
rendelettel örökre.
12:15 Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret; még az első napon is
tegyétek ki a kovászot házaitok közül, mert aki kovászos kenyeret eszik
az első naptól a hetedik napig ki kell irtani az a lélek
Izraelből.
12:16 És az első napon legyen szent gyülekezés, és az
a hetedik napon szent gyülekezés legyen nálatok; semmi munkamódszer
megtörténik bennük, kivéve azt, amit mindenkinek meg kell ennie, csak azt
végezzen veled.
12:17 És tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét; mert ebben az önmagában
napon kihoztam seregeiteket Egyiptom földjéről;
megtartjátok ezt a napot a ti nemzedékeitekben örökkévalóság szerint.
12:18 Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján, este
egyetek kovásztalan kenyeret a hónap huszadik napjáig, órakor
még.
12:19 Hét napig ne legyen kovász a ti házatokban;
megeszi a kovászost, még az a lélek is kiirtatik a
Izrael gyülekezete, akár idegen, akár a földön született.
12:20 Semmi kovászost ne egyetek; minden lakhelyeteken egyetek
kovásztalan kenyér.
12,21 Ekkor Mózes magához hívta Izráel minden vénét, és így szólt hozzájuk: Rajzolj
menjetek ki, és vegyetek magatoknak egy bárányt családotok szerint, és öljétek le
húsvét.
12,22 És vegyetek egy csomó izsópot, és mártsátok a vérbe, amely
a ládát, és üsse meg a szemöldököt és a két oldalsó oszlopot a vérrel
az a medencében van; és egyikőtök se menjen ki az övé ajtaján
házat reggelig.
12:23 Mert átmegy az Úr, hogy megverje az egyiptomiakat; és amikor meglátja
a vér a szemöldökön és a két oldalsó oszlopon átmegy az ÚR
az ajtón át, és nem engeded, hogy a pusztító bemenjen hozzád
házakat, hogy lecsapjanak rád.
12:24 És tartsd meg ezt, mint neked és a te fiaidnak szóló rendelkezést
örökké.
12:25 És lészen, ha arra a földre érkeztek, amelyet az Úr
megadja nektek, amint megígérte, hogy ezt tartsátok meg
szolgáltatás.
12:26 És lészen, amikor azt mondják néktek a fiaitok: Micsoda?
érted ezt a szolgáltatást?
12:27 Hogy ezt mondjátok: Ez az ÚR húsvéti áldozata,
átment Izráel fiainak házain Egyiptomban, amikor megverte
az egyiptomiakat, és átadta házainkat. És az emberek fejet hajtottak
és imádták.
12,28 És elmentek Izráel fiai, és úgy cselekedtek, amint az Úr parancsolta
Mózes és Áron, ők is.
12,29 És lőn, hogy éjfélkor az ÚR megverte az összes elsőszülöttet
Egyiptom földjén a fáraó elsőszülöttétől, aki az övén ült
a trónt a fogoly elsőszülöttjéig, a ki a börtönben volt; és
a szarvasmarha összes elsőszülöttje.
12,30 És felkelt a fáraó éjjel, ő és minden szolgája és az egész
egyiptomiak; és nagy kiáltás támadt Egyiptomban; mert nem volt ház
ahol egy halott sem volt.
12,31 És hívatta Mózest és Áront éjjel, és ezt mondta: Keljetek fel, és menjetek.
ti ki az én népem közül, ti is, Izráel fiai is; és
menjetek, szolgáljátok az Urat, amint mondtátok.
12:32 Fogjátok a nyájaitokat és nyájaitokat is, amint mondtátok, és menjetek el; és
áldj meg engem is.
12,33 Az egyiptomiak pedig sürgették a népet, hogy küldjék el őket
sietve ki a földről; mert azt mondták: Mind halottak vagyunk.
12:34 És az emberek elvették a tésztájukat, mielőtt megkelt volna
gyúróvályúkat kötözve a ruhájukba a vállukra.
12:35 Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének; és ők
az egyiptomiaktól kölcsönöztek ezüst ékszereket és arany ékszereket, és
öltözet:
12,36 És kegyelmet adott az ÚR a népnek az egyiptomiak előtt, így
hogy kölcsönadtak nekik olyasmiket, amennyit igényeltek. És elrontották
az egyiptomiak.
12,37 És elindulának Izrael fiai Ramszeszből Szukkóthba, körülbelül hat
százezer gyalog, akik férfiak voltak, gyerekek mellett.
12:38 És vegyes sokaság ment fel velük; és nyájak és csordák,
sőt nagyon sok szarvasmarhát.
12,39 És kovásztalan pogácsákat sütöttek abból a tésztából, amelyet kihoztak
Egyiptomból, mert nem volt kovászos; mert kiszorították őket
Egyiptomot, és nem késhettek, és nem is készítettek maguknak semmit
felszereli élelemmel.
12,40 Izráel fiainak tartózkodása pedig, akik Egyiptomban laktak,
négyszázharminc év.
12,41 És lőn a négyszázharminc év végén,
Ugyanazon a napon történt, hogy az Úrnak minden serege
kiment Egyiptom földjéről.
12:42 Ez az ÚRnak nagyon figyelendő éjszaka, hogy kihozta őket
Egyiptom földjéről: ez az ÚRnak az az éjszakája, amelyről meg kell emlékezni
Izráel minden fia a maga nemzedékében.
12,43 És monda az ÚR Mózesnek és Áronnak: Ez a törvény rendelkezése.
Páskh: Idegen ne egyék belőle:
12:44 Hanem minden ember szolgája, akit pénzen vesznek, ha van
körülmetélte, akkor egyék abból.
12:45 Idegen és béres ne egyék abból.
12:46 Egy házban egyék meg; ne vigye tovább a kötelességét
hús külföldön ki a házból; és egy csontot se törjetek el.
12:47 Izráel egész gyülekezete őrizze meg azt.
12:48 És amikor egy idegen tartózkodik nálad, és megtartja a páskhát
az ÚRnak, metéljék körül minden hímjét, és akkor jöjjön
közel és tartsa meg; és olyan lesz, mint aki azon a földön született: mert
körülmetéletlen ember ne egye belõle.
12:49 Egy törvény legyen az otthonszülöttnek és az idegennek
köztetek tartózkodik.
12:50 Így cselekedtek Izráel minden fiai; ahogy az ÚR parancsolta Mózesnek és
Aaron, ők is.
12:51 És lőn ugyanazon a napon, hogy az Úr elhozta a
Izrael fiait Egyiptom földjéről seregeik által.