Kivonulás
9,1 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, és mondd meg neki:
ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy szolgáljon
nekem.
9,2 Mert ha nem akarod elengedni őket, és visszatartod őket,
9,3 Íme, az ÚR keze a te barmaidon van, amelyek a mezőn vannak,
a lovakon, a szamárokon, a tevéken, az ökrökön és
a juhokon: nagyon durva murra lesz.
9:4 És választ az Úr Izráel barmai és barmai között
Egyiptom: és semmi sem hal meg mindabból, aminek fiai
Izrael.
9:5 Az Úr pedig kitűzött időt, mondván: Holnap megteszi az Úr
ez a dolog a földön.
9:6 És megtette ezt az Úr másnap, és Egyiptom minden barmával
meghalt, de Izráel fiainak barmaiból egy sem halt meg.
9:7 A fáraó elküldte, és íme, egy sem volt a barmok közül
Izraeliták halottak. És megkeményedett a fáraó szíve, de nem
engedd el az embereket.
9,8 És monda az ÚR Mózesnek és Áronnak: Vigyetek maguknak marékkal
a kemence hamvait, és hintse azt Mózes az ég felé
fáraó látványa.
9:9 És apró porrá lesz Egyiptom egész földjén, és lesz a
forr, sártalanul kitörve az emberre és az állatra, mindenütt
Egyiptom földje.
9,10 És vivék a kemencéből a hamut, és megállának a fáraó előtt; és Mózes
felhintette az ég felé; és feltörő forralás lett belőle
sújtja az embert és az állatot.
9:11 És a varázslók nem állhattak Mózes előtt a kelések miatt; számára
a forrongás a mágusokon és az összes egyiptomion volt.
9:12 És megkeményítette az Úr a fáraó szívét, és nem hallgatott rá
őket; ahogy az ÚR megmondta Mózesnek.
9,13 És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel korán reggel, és állj fel
a fáraó előtt, és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a te Istene
Héberek, engedjétek el népemet, hogy szolgáljanak nekem.
9,14 Mert ebben az időben minden csapásomat a te szívedre és rád küldöm
a te szolgáidra és a te népedre; hogy tudd, hogy van
nincs hozzám hasonló az egész földön.
9,15 Most pedig kinyújtom a kezemet, hogy megverjelek téged és a te népedet
pestissel; és kivágtatsz a földről.
9,16 És valóban ezért támasztottalak fel téged, hogy megjelenj
te az én hatalmam; és hogy a nevem mindenütt kihirdethető legyen
föld.
9:17 Még most is felmagasztalod magad népem ellen, hogy ne engedd
mennek?
9:18 Íme, holnap ilyenkor nagy esőt fogok esni
súlyos jégeső, amilyen nem volt Egyiptomban az alapítás óta
abból egészen mostanáig.
9,19 Most azért küldd el, és szedd össze jószágodat és mindenedet, ami a házban van.
terület; mert minden emberre és állatra, amelyet a mezőn találnak,
és nem viszik haza, jégeső száll rájuk, és
meg fognak halni.
9,20 A ki félte az ÚR beszédét a fáraó szolgái között, azt alkotta
szolgái és jószágai a házakba menekülnek:
9,21 És aki nem tekintett az ÚR beszédére, elhagyta szolgáit és az övéit
szarvasmarha a mezőn.
9,22 És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé!
hogy jégeső legyen Egyiptom egész földjén, emberen és rajta
vadállatot és a mező minden füvét, egész Egyiptom földjén.
9:23 És Mózes kinyújtotta vesszőjét az ég felé, és az Úr elküldte
mennydörgés és jégeső, és a tűz végigfutott a földön; és az ÚR
jégeső esett Egyiptom földjére.
9,24 Jégeső lőn, és tűz keveredett a jégesővel, nagyon súlyos,
mivel nem volt hozzá hasonló Egyiptom egész földjén, mióta a
nemzet.
9,25 És jégeső sújtott Egyiptom egész földjén mindent, ami ott volt
mező, ember és állat egyaránt; és a jégeső megverte a mező minden füvét,
és megfékezze a mező minden fáját.
9,26 Csak Gósen földjén volt ott, ahol Izrael fiai voltak
nincs jégeső.
9,27 Elküldött a fáraó, és hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta nekik:
vétkeztek ezúttal: igaz az Úr, én és az én népem
gonosz.
9:28 Könyörögj az ÚRhoz (mert elég), hogy ne legyen több hatalmas
mennydörgés és jégeső; és elengedlek titeket, ti pedig maradjatok nem
hosszabb.
9,29 És monda néki Mózes: Amint kimegyek a városból,
nyújtsd ki kezeimet az Úrnak; és a mennydörgés megszűnik,
jégeső sem lesz többé; hogy tudd, hogyan, hogy a
a föld az ÚRé.
9:30 De ami téged és a te szolgáidat illeti, tudom, hogy még nem fogsz félni
ÚR Isten.
9,31 És a len és az árpa megverték, mert az árpa a kalászban volt,
és a len bolyhosodott.
9:32 De a búza és a rizs nem verték meg, mert nem nőttek fel.
9,33 Mózes pedig kiment a városból a fáraó elől, és kitárta kezét
az Úrnak, és a mennydörgés és a jégeső megszűnt, és nem esett az eső
a földre öntött.
9:34 És amikor a fáraó látta, hogy esik az eső, jégeső és mennydörgés
megszűnt, még jobban vétkezett, és megkeményítette szívét, ő és szolgái.
9:35 És megkeményedett a fáraó szíve, és nem engedte el a gyermekeket
Izrael menjen el; ahogy az ÚR megmondta Mózes által.