Kivonulás 9,1 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj be a fáraóhoz, és mondd meg neki: ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy szolgáljon nekem. 9,2 Mert ha nem akarod elengedni őket, és visszatartod őket, 9,3 Íme, az ÚR keze a te barmaidon van, amelyek a mezőn vannak, a lovakon, a szamárokon, a tevéken, az ökrökön és a juhokon: nagyon durva murra lesz. 9:4 És választ az Úr Izráel barmai és barmai között Egyiptom: és semmi sem hal meg mindabból, aminek fiai Izrael. 9:5 Az Úr pedig kitűzött időt, mondván: Holnap megteszi az Úr ez a dolog a földön. 9:6 És megtette ezt az Úr másnap, és Egyiptom minden barmával meghalt, de Izráel fiainak barmaiból egy sem halt meg. 9:7 A fáraó elküldte, és íme, egy sem volt a barmok közül Izraeliták halottak. És megkeményedett a fáraó szíve, de nem engedd el az embereket. 9,8 És monda az ÚR Mózesnek és Áronnak: Vigyetek maguknak marékkal a kemence hamvait, és hintse azt Mózes az ég felé fáraó látványa. 9:9 És apró porrá lesz Egyiptom egész földjén, és lesz a forr, sártalanul kitörve az emberre és az állatra, mindenütt Egyiptom földje. 9,10 És vivék a kemencéből a hamut, és megállának a fáraó előtt; és Mózes felhintette az ég felé; és feltörő forralás lett belőle sújtja az embert és az állatot. 9:11 És a varázslók nem állhattak Mózes előtt a kelések miatt; számára a forrongás a mágusokon és az összes egyiptomion volt. 9:12 És megkeményítette az Úr a fáraó szívét, és nem hallgatott rá őket; ahogy az ÚR megmondta Mózesnek. 9,13 És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel korán reggel, és állj fel a fáraó előtt, és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a te Istene Héberek, engedjétek el népemet, hogy szolgáljanak nekem. 9,14 Mert ebben az időben minden csapásomat a te szívedre és rád küldöm a te szolgáidra és a te népedre; hogy tudd, hogy van nincs hozzám hasonló az egész földön. 9,15 Most pedig kinyújtom a kezemet, hogy megverjelek téged és a te népedet pestissel; és kivágtatsz a földről. 9,16 És valóban ezért támasztottalak fel téged, hogy megjelenj te az én hatalmam; és hogy a nevem mindenütt kihirdethető legyen föld. 9:17 Még most is felmagasztalod magad népem ellen, hogy ne engedd mennek? 9:18 Íme, holnap ilyenkor nagy esőt fogok esni súlyos jégeső, amilyen nem volt Egyiptomban az alapítás óta abból egészen mostanáig. 9,19 Most azért küldd el, és szedd össze jószágodat és mindenedet, ami a házban van. terület; mert minden emberre és állatra, amelyet a mezőn találnak, és nem viszik haza, jégeső száll rájuk, és meg fognak halni. 9,20 A ki félte az ÚR beszédét a fáraó szolgái között, azt alkotta szolgái és jószágai a házakba menekülnek: 9,21 És aki nem tekintett az ÚR beszédére, elhagyta szolgáit és az övéit szarvasmarha a mezőn. 9,22 És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé! hogy jégeső legyen Egyiptom egész földjén, emberen és rajta vadállatot és a mező minden füvét, egész Egyiptom földjén. 9:23 És Mózes kinyújtotta vesszőjét az ég felé, és az Úr elküldte mennydörgés és jégeső, és a tűz végigfutott a földön; és az ÚR jégeső esett Egyiptom földjére. 9,24 Jégeső lőn, és tűz keveredett a jégesővel, nagyon súlyos, mivel nem volt hozzá hasonló Egyiptom egész földjén, mióta a nemzet. 9,25 És jégeső sújtott Egyiptom egész földjén mindent, ami ott volt mező, ember és állat egyaránt; és a jégeső megverte a mező minden füvét, és megfékezze a mező minden fáját. 9,26 Csak Gósen földjén volt ott, ahol Izrael fiai voltak nincs jégeső. 9,27 Elküldött a fáraó, és hívatta Mózest és Áront, és ezt mondta nekik: vétkeztek ezúttal: igaz az Úr, én és az én népem gonosz. 9:28 Könyörögj az ÚRhoz (mert elég), hogy ne legyen több hatalmas mennydörgés és jégeső; és elengedlek titeket, ti pedig maradjatok nem hosszabb. 9,29 És monda néki Mózes: Amint kimegyek a városból, nyújtsd ki kezeimet az Úrnak; és a mennydörgés megszűnik, jégeső sem lesz többé; hogy tudd, hogyan, hogy a a föld az ÚRé. 9:30 De ami téged és a te szolgáidat illeti, tudom, hogy még nem fogsz félni ÚR Isten. 9,31 És a len és az árpa megverték, mert az árpa a kalászban volt, és a len bolyhosodott. 9:32 De a búza és a rizs nem verték meg, mert nem nőttek fel. 9,33 Mózes pedig kiment a városból a fáraó elől, és kitárta kezét az Úrnak, és a mennydörgés és a jégeső megszűnt, és nem esett az eső a földre öntött. 9:34 És amikor a fáraó látta, hogy esik az eső, jégeső és mennydörgés megszűnt, még jobban vétkezett, és megkeményítette szívét, ő és szolgái. 9:35 És megkeményedett a fáraó szíve, és nem engedte el a gyermekeket Izrael menjen el; ahogy az ÚR megmondta Mózes által.