Prédikátor
11:1 Dobd a kenyeredet a vizekre, mert sok nap múlva megtalálod.
11:2 Adj egy részt hétnek és nyolcnak is; mert nem tudod mit
gonoszság lesz a földön.
11,3 Ha a felhők tele vannak esővel, kiüresednek a földre
ha a fa dél felé vagy észak felé dől, azon a helyen
ahol a fa kidől, ott lesz.
11:4 Aki figyeli a szelet, nem vet; és aki tekint a
a felhők nem aratnak.
11,5 Mivel nem tudod, mi a lélek útja, sem a csontok
nőj fel a terhesnek méhében: így sem tudod
Isten művei, aki mindent alkot.
11,6 Reggel vesd el magod, este pedig ne tartsd vissza a kezed.
mert nem tudod, hogy boldogul-e, akár ez, akár az, vagy
vajon mindkettő egyformán jó lesz-e.
11,7 Valóban édes a világosság, és kedves a szemnek
íme a nap:
11:8 Ha pedig valaki sok évig él, és örvend mindnyájan; mégis hagyja
emlékezz a sötétség napjaira; mert sokan lesznek. Minden ami jön
a hiúság.
11:9 Örülj, ifjú, fiatalságodban; és a szíved vigadjon benned
ifjúságod napjaiban, és szíved útjain és látásod szerint járj
de tudd, hogy mindezekre az Isten hozza
téged az ítéletre.
11,10 Vesd el tehát szívedből a szomorúságot, és vesd el a gonoszt a te szívedből
hús: mert gyermekkor és fiatalság hiúság.