Prédikátor 11:1 Dobd a kenyeredet a vizekre, mert sok nap múlva megtalálod. 11:2 Adj egy részt hétnek és nyolcnak is; mert nem tudod mit gonoszság lesz a földön. 11,3 Ha a felhők tele vannak esővel, kiüresednek a földre ha a fa dél felé vagy észak felé dől, azon a helyen ahol a fa kidől, ott lesz. 11:4 Aki figyeli a szelet, nem vet; és aki tekint a a felhők nem aratnak. 11,5 Mivel nem tudod, mi a lélek útja, sem a csontok nőj fel a terhesnek méhében: így sem tudod Isten művei, aki mindent alkot. 11,6 Reggel vesd el magod, este pedig ne tartsd vissza a kezed. mert nem tudod, hogy boldogul-e, akár ez, akár az, vagy vajon mindkettő egyformán jó lesz-e. 11,7 Valóban édes a világosság, és kedves a szemnek íme a nap: 11:8 Ha pedig valaki sok évig él, és örvend mindnyájan; mégis hagyja emlékezz a sötétség napjaira; mert sokan lesznek. Minden ami jön a hiúság. 11:9 Örülj, ifjú, fiatalságodban; és a szíved vigadjon benned ifjúságod napjaiban, és szíved útjain és látásod szerint járj de tudd, hogy mindezekre az Isten hozza téged az ítéletre. 11,10 Vesd el tehát szívedből a szomorúságot, és vesd el a gonoszt a te szívedből hús: mert gyermekkor és fiatalság hiúság.