Deuteronomium 32:1 Figyeljetek, egek, és én szólok; és halld, ó föld, a szavakat a számból. 32,2 Tanításom úgy hull, mint az eső, beszédem úgy hull, mint a harmat, mint a kis eső a gyengéd gyógynövényen, és mint a záporok a fűre fű: 32:3 Mert kihirdetem az ÚR nevét: tulajdonítsatok néki nagyságot a mi Istenünk. 32:4 Ő a szikla, az ő munkája tökéletes, mert minden útja ítélet: a Az igazság Istene és hamisság nélkül, igaz és igaz ő. 32:5 Elrontották magukat, az ő foltjuk nem az övé gyerekek: ők egy perverz és görbe nemzedék. 32:6 Így fizetitek meg az ÚRt, ó bolond és oktalan nép? nem ő a tied apa, aki megvett téged? nem ő teremtett és nem erősít meg téged téged? 32:7 Emlékezzetek a régi időkre, gondoljatok sok nemzedék esztendeire: kérjetek a te atyád, és ő megmutatja neked; a te véneid, és megmondják neked. 32:8 Amikor a Magasságos megosztotta a nemzetekkel az ő örökségüket, amikor ő elválasztotta Ádám fiait, aszerint szabta meg a nép határait Izrael fiainak száma. 32:9 Mert az Úrnak része az ő népe; Jacob az övé öröklés. 32,10 Egy puszta földön találta őt, és a pusztaságban üvöltő pusztában; ő körbevezette, utasította, szeme fényeként őrizte. 32,11 Mint a sas felkavarja fészkét, úgy röpködik fiókáin, szétterül. külföldön a szárnyait, megragadja, szárnyain hordozza. 32,12 Egyedül az Úr vezette őt, és nem volt vele idegen isten. 32,13 Meglovagoltatta őt a föld magaslatain, hogy megegye a mezők növelése; és rávette, hogy mézet szívjon ki a sziklából, és olajat a kősziklából; 32:14 Marhavaj és juhtej, bárányok zsírjával és kosok zsírjával Básán fajtája és kecske, búzavese zsírjával; és te nem itta a szőlő tiszta vérét. 32:15 De Jesurun meghízott és rugdosott: kövér vagy, megnőttél vastag, kövérség borít; akkor elhagyta Istent, aki teremtett őt, és könnyelműen becsülte üdvösségének Szikláját. 32,16 Idegen istenekkel és utálatosságokkal ingerelték őt féltékenységre haragra ingerelték. 32:17 Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; istenekhez, akiket nem ismertek, azoknak új istenek, akik újonnan jöttek, akiktől atyáitok nem féltek. 32,18 A szikláról, amelyik téged nemzettél, nem óvtál, és megfeledkeztél Istenről amely téged formált. 32:19 És amikor az Úr ezt látta, megutálta őket, mert felbosszantották őket fiairól és leányairól. 32,20 És monda: Elrejtem arcomat előlük, meglátom, mi lesz a végük lesz: mert nagyon csaló nemzedék ők, gyermekek, akikben nincs hit. 32:21 Féltékenységre késztettek engem azzal, ami nem Isten; van nekik haragra ingereltek hiúságukkal, és rákényszerítem őket féltékenység azokkal, akik nem népek; haragra fogom őket provokálni egy ostoba nemzettel. 32:22 Mert tűz lobban fel haragomban, és ég mind a mélységig a poklot, és megemészti a földet annak termésével együtt, és felgyújtja a hegyek alapjai. 32:23 Csúnyaságot halmozok rájuk; Rájuk költöm a nyilaimat. 32,24 Éhségtől megégetnek, égő hőség emészti meg őket keserű pusztítással: vadállatok fogait is rájuk küldöm, a por kígyóinak mérgével. 32,25 Kívül a kard, belül pedig rémület, mindkettőt elpusztítja az ifjú és a szűz, a szoptató is az ősz hajú emberrel. 32:26 Azt mondtam, sarkokba szórom őket, megemlékezem ezek közül megszűnnek az emberek közül: 32:27 Ha nem féltem volna az ellenség haragjától, nehogy ellenségeik furcsán kell viselkedniük, és nehogy azt mondják: A mi kezünk magas, és nem az Úr tette mindezt. 32:28 Mert tanácstalan nemzet ők, és nincs is megértést bennük. 32:29 Ó, bár bölcsek lennének, ha megértenék ezt, ha megtennék! fontolja meg az utóbbi végüket! 32,30 Hogyan üldözzön egy ezret, és hogyan vigyen el ketten tízezret? hacsak az ő sziklájuk eladta volna őket, és az ÚR elzárta volna őket? 32,31 Mert az ő szikláik nem olyan, mint a mi kősziklánk, sőt maguk az ellenségeink sem bírák. 32,32 Mert az ő szőlőjük Sodoma szőlőjéből és Gomora mezőiből való. szőlőjük epés szőlő, fürtje keserű: 32:33 Boruk a sárkányok mérge, és az áspiák kegyetlen mérge. 32:34 Hát nem nálam van elraktározva, és nem pecsételve el kincseim közé? 32:35 Engem illet a bosszú és a megtérítés; a lábuk kellőképpen becsúszik ideje: mert elközelgett az ő vészük napja, és a dolgok, amelyek rájuk jön, siess. 32,36 Mert az Úr ítéli az ő népét, és megbánja magát az övéiért szolgák, ha látja, hogy erejük elfogyott, és nincs zárva fel, vagy balra. 32,37 És azt mondja: Hol vannak az isteneik, a szikláik, akikben bíztak? 32:38 A kik ették áldozataik zsírját, és itták az ő borukat italkínálattal? hadd keljenek fel és segítsenek, és legyenek a te védelmed. 32,39 Lássátok, hogy én, sőt én vagyok az, és nincs velem isten: megölök, és élővé teszem; Sebezek és gyógyítok: nincs sem, aki megszabadíthatna ki a kezemből. 32,40 Mert felemelem kezemet az ég felé, és azt mondom: Örökké élek. 32:41 Ha csillogó kardomat megcsinálom, és kezem ítéletet tart; én bosszút áll ellenségeimnek, és megjutalmazza azokat, akik gyűlölik nekem. 32,42 Megitatom nyilaimat vérrel, és kardom megemészti hús; és hogy a megöltek és a foglyok vérével, attól az ellenség bosszújának kezdete. 32,43 Örüljetek, ti nemzetek, az ő népével, mert megbosszulja a vérét. az ő szolgái, és bosszút áll az ő ellenfelein, és lesz irgalmas földjéhez és népéhez. 32:44 Mózes pedig odament, és elmondta ennek az éneknek minden szavát az énekesek füle hallatára emberek, ő és Hóseás, Nún fia. 32,45 És Mózes befejezte, hogy mindezeket a szavakat mondta egész Izráelnek: 32,46 És monda nékik: Fordítsátok szíveteket mindazokhoz a szavakhoz, amelyeket én tanúskodjatok közöttetek ma, amit meg kell parancsolnotok gyermekeiteknek tartsd meg, hogy megtedd, ennek a törvénynek minden szavát. 32:47 Mert nem hiábavaló dolog ez számotokra; mert ez a te életed: és azon keresztül ez a dolog meghosszabbítja napjaitokat azon a földön, amelyen átmész Jordan birtokba venni. 32,48 És szóla az ÚR Mózeshez azon a napon, mondván: 32,49 Menj fel erre az Abarim hegyre, a Nébó hegyére, amely Moáb földje, mely Jerikóval szemben van; és íme a földje Kánaán, amelyet Izrael fiainak adok birtokul: 32,50 És halj meg a hegyen, ahová felmész, és gyűlj össze emberek; amint a te testvéred, Áron meghalt a Hór hegyén, és összegyűlt emberei: 32:51 Mert vétkeztetek ellenem Izráel fiai között MeribahKades vizei, Cin pusztájában; mert megszenteltétek nem én Izráel fiai között. 32:52 Mégis meglátod a földet magad előtt; de te ne menj oda arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok.