Deuteronomium
32:1 Figyeljetek, egek, és én szólok; és halld, ó föld, a szavakat
a számból.
32,2 Tanításom úgy hull, mint az eső, beszédem úgy hull, mint a harmat,
mint a kis eső a gyengéd gyógynövényen, és mint a záporok a fűre
fű:
32:3 Mert kihirdetem az ÚR nevét: tulajdonítsatok néki nagyságot
a mi Istenünk.
32:4 Ő a szikla, az ő munkája tökéletes, mert minden útja ítélet: a
Az igazság Istene és hamisság nélkül, igaz és igaz ő.
32:5 Elrontották magukat, az ő foltjuk nem az övé
gyerekek: ők egy perverz és görbe nemzedék.
32:6 Így fizetitek meg az ÚRt, ó bolond és oktalan nép? nem ő a tied
apa, aki megvett téged? nem ő teremtett és nem erősít meg téged
téged?
32:7 Emlékezzetek a régi időkre, gondoljatok sok nemzedék esztendeire: kérjetek
a te atyád, és ő megmutatja neked; a te véneid, és megmondják neked.
32:8 Amikor a Magasságos megosztotta a nemzetekkel az ő örökségüket, amikor ő
elválasztotta Ádám fiait, aszerint szabta meg a nép határait
Izrael fiainak száma.
32:9 Mert az Úrnak része az ő népe; Jacob az övé
öröklés.
32,10 Egy puszta földön találta őt, és a pusztaságban üvöltő pusztában; ő
körbevezette, utasította, szeme fényeként őrizte.
32,11 Mint a sas felkavarja fészkét, úgy röpködik fiókáin, szétterül.
külföldön a szárnyait, megragadja, szárnyain hordozza.
32,12 Egyedül az Úr vezette őt, és nem volt vele idegen isten.
32,13 Meglovagoltatta őt a föld magaslatain, hogy megegye
a mezők növelése; és rávette, hogy mézet szívjon ki a sziklából,
és olajat a kősziklából;
32:14 Marhavaj és juhtej, bárányok zsírjával és kosok zsírjával
Básán fajtája és kecske, búzavese zsírjával; és te
nem itta a szőlő tiszta vérét.
32:15 De Jesurun meghízott és rugdosott: kövér vagy, megnőttél
vastag, kövérség borít; akkor elhagyta Istent, aki teremtett
őt, és könnyelműen becsülte üdvösségének Szikláját.
32,16 Idegen istenekkel és utálatosságokkal ingerelték őt féltékenységre
haragra ingerelték.
32:17 Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; istenekhez, akiket nem ismertek, azoknak
új istenek, akik újonnan jöttek, akiktől atyáitok nem féltek.
32,18 A szikláról, amelyik téged nemzettél, nem óvtál, és megfeledkeztél Istenről
amely téged formált.
32:19 És amikor az Úr ezt látta, megutálta őket, mert felbosszantották őket
fiairól és leányairól.
32,20 És monda: Elrejtem arcomat előlük, meglátom, mi lesz a végük
lesz: mert nagyon csaló nemzedék ők, gyermekek, akikben nincs
hit.
32:21 Féltékenységre késztettek engem azzal, ami nem Isten; van nekik
haragra ingereltek hiúságukkal, és rákényszerítem őket
féltékenység azokkal, akik nem népek; haragra fogom őket provokálni
egy ostoba nemzettel.
32:22 Mert tűz lobban fel haragomban, és ég mind a mélységig
a poklot, és megemészti a földet annak termésével együtt, és felgyújtja
a hegyek alapjai.
32:23 Csúnyaságot halmozok rájuk; Rájuk költöm a nyilaimat.
32,24 Éhségtől megégetnek, égő hőség emészti meg őket
keserű pusztítással: vadállatok fogait is rájuk küldöm,
a por kígyóinak mérgével.
32,25 Kívül a kard, belül pedig rémület, mindkettőt elpusztítja az ifjú
és a szűz, a szoptató is az ősz hajú emberrel.
32:26 Azt mondtam, sarkokba szórom őket, megemlékezem
ezek közül megszűnnek az emberek közül:
32:27 Ha nem féltem volna az ellenség haragjától, nehogy ellenségeik
furcsán kell viselkedniük, és nehogy azt mondják: A mi kezünk
magas, és nem az Úr tette mindezt.
32:28 Mert tanácstalan nemzet ők, és nincs is
megértést bennük.
32:29 Ó, bár bölcsek lennének, ha megértenék ezt, ha megtennék!
fontolja meg az utóbbi végüket!
32,30 Hogyan üldözzön egy ezret, és hogyan vigyen el ketten tízezret?
hacsak az ő sziklájuk eladta volna őket, és az ÚR elzárta volna őket?
32,31 Mert az ő szikláik nem olyan, mint a mi kősziklánk, sőt maguk az ellenségeink sem
bírák.
32,32 Mert az ő szőlőjük Sodoma szőlőjéből és Gomora mezőiből való.
szőlőjük epés szőlő, fürtje keserű:
32:33 Boruk a sárkányok mérge, és az áspiák kegyetlen mérge.
32:34 Hát nem nálam van elraktározva, és nem pecsételve el kincseim közé?
32:35 Engem illet a bosszú és a megtérítés; a lábuk kellőképpen becsúszik
ideje: mert elközelgett az ő vészük napja, és a dolgok, amelyek
rájuk jön, siess.
32,36 Mert az Úr ítéli az ő népét, és megbánja magát az övéiért
szolgák, ha látja, hogy erejük elfogyott, és nincs zárva
fel, vagy balra.
32,37 És azt mondja: Hol vannak az isteneik, a szikláik, akikben bíztak?
32:38 A kik ették áldozataik zsírját, és itták az ő borukat
italkínálattal? hadd keljenek fel és segítsenek, és legyenek a te védelmed.
32,39 Lássátok, hogy én, sőt én vagyok az, és nincs velem isten: megölök, és
élővé teszem; Sebezek és gyógyítok: nincs sem, aki megszabadíthatna
ki a kezemből.
32,40 Mert felemelem kezemet az ég felé, és azt mondom: Örökké élek.
32:41 Ha csillogó kardomat megcsinálom, és kezem ítéletet tart; én
bosszút áll ellenségeimnek, és megjutalmazza azokat, akik gyűlölik
nekem.
32,42 Megitatom nyilaimat vérrel, és kardom megemészti
hús; és hogy a megöltek és a foglyok vérével, attól
az ellenség bosszújának kezdete.
32,43 Örüljetek, ti nemzetek, az ő népével, mert megbosszulja a vérét.
az ő szolgái, és bosszút áll az ő ellenfelein, és lesz
irgalmas földjéhez és népéhez.
32:44 Mózes pedig odament, és elmondta ennek az éneknek minden szavát az énekesek füle hallatára
emberek, ő és Hóseás, Nún fia.
32,45 És Mózes befejezte, hogy mindezeket a szavakat mondta egész Izráelnek:
32,46 És monda nékik: Fordítsátok szíveteket mindazokhoz a szavakhoz, amelyeket én
tanúskodjatok közöttetek ma, amit meg kell parancsolnotok gyermekeiteknek
tartsd meg, hogy megtedd, ennek a törvénynek minden szavát.
32:47 Mert nem hiábavaló dolog ez számotokra; mert ez a te életed: és azon keresztül
ez a dolog meghosszabbítja napjaitokat azon a földön, amelyen átmész
Jordan birtokba venni.
32,48 És szóla az ÚR Mózeshez azon a napon, mondván:
32,49 Menj fel erre az Abarim hegyre, a Nébó hegyére, amely
Moáb földje, mely Jerikóval szemben van; és íme a földje
Kánaán, amelyet Izrael fiainak adok birtokul:
32,50 És halj meg a hegyen, ahová felmész, és gyűlj össze
emberek; amint a te testvéred, Áron meghalt a Hór hegyén, és összegyűlt
emberei:
32:51 Mert vétkeztetek ellenem Izráel fiai között
MeribahKades vizei, Cin pusztájában; mert megszenteltétek
nem én Izráel fiai között.
32:52 Mégis meglátod a földet magad előtt; de te ne menj oda
arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok.