Deuteronomium 9,1 Halld, Izrael: ma át kell menned a Jordánon, hogy bemenj birtokolj náladnál nagyobb és hatalmasabb nemzeteket, nagy városokat és az égig bekerítve, 9,2 Nagy és magas nép, az anákok fiai, akiket ismersz, és akiről hallottad ezt mondani: Ki állhat meg a fiai előtt Anak! 9:3 Értsd meg tehát ma, hogy az Úr, a te Istened az, aki elmegy előtted; mint emésztő tűz pusztítja el őket, és ő arcod elé hozd őket, és űzd ki őket gyorsan pusztítsd el őket, amint az Úr mondta neked. 9:4 Ne beszélj szívedben, miután az Úr, a te Istened elvetett ki őket előled, mondván: Az én igazságomért van az Úr bevitt engem, hogy birtokba vegyem ezt a földet, de ezek gonoszsága miatt nemzeteket az Úr űzi ki előled. 9:5 Ne a te igazságodért vagy a te szíved igazságáért tedd elmész, hogy birtokba vegyétek az ő földjüket, hanem e népek gonoszsága miatt az ÚR, a te Istened űzi ki őket előled, és hogy megtehesse teljesítsd a beszédet, amelyet az ÚR megesküdt atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak, és Jacob. 9:6 Értsd meg tehát, hogy az Úr, a te Istened nem adja neked ezt a jót földet, hogy bírd azt a te igazságodért; mert merevnyakú vagy emberek. 9,7 Emlékezz és ne felejtsd el, hogyan bosszantottad fel az Urat, a te Istenedet a pusztában: attól a naptól fogva, amikor elhagytad a földet Egyiptomban, amíg el nem jöttetek erre a helyre, lázadtatok ellene az Úr. 9,8 A Hóreben is haragra ingereltétek az URat, úgyhogy az Úr megharagudott. veled, hogy elpusztítottalak. 9,9 Amikor felmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, méghozzá a szövetség tábláit, amelyet az ÚR kötött veled, akkor ott lakom a hegy negyven nap és negyven éjjel, nem ettem kenyeret és nem ittam víz: 9:10 És átadott nekem az ÚR két kőtáblát, amelyekre az volt írva Isten ujja; és rájuk volt írva minden szó szerint, amely az ÚR beszélt veled a hegyen, a tűz közepéből a közgyűlés napja. 9:11 És lőn negyven nap és negyven éjszaka elteltével, hogy a Az ÚR nekem adta a két kőtáblát, méghozzá a szövetség tábláit. 9:12 És monda nékem az Úr: Kelj fel, gyorsan szállj le innen; számára néped, amelyet kihoztál Egyiptomból, megrontotta maguk; gyorsan félretévednek abból az útból, amelyet én parancsolta nekik; öntött képet csináltak belőlük. 9,13 Továbbá szólt hozzám az Úr, mondván: Láttam ezt a népet, és íme, keménynyakú nép ez: 9,14 Hagyj békén, hogy elpusztítsam őket, és eltöröljem nevüket az ég alatt, és hatalmasabb és nagyobb nemzetté teszlek téged ők. 9,15 Megfordultam tehát, és leszálltam a hegyről, és a hegy égett tűz: és a szövetség két táblája az én két kezemben volt. 9,16 És láttam, és ímé vétkeztetek Istenetek, az Úr ellen, és olvasztott borjút csináltatok nektek: gyorsan letértetek az útról amelyet az ÚR parancsolt neked. 9,17 És fogtam a két asztalt, kidobtam a két kezemből, és letörtem a szemed előtt. 9,18 És leborultam az ÚR előtt, mint először, negyven nap és negyven éjszakák: Nem ettem kenyeret, és nem ittam vizet, a ti miattatok bűnökért, a melyeket vétkeztetek, ha gonoszt cselekedtetek az Úr szemei előtt ingerelje haragra. 9,19 Mert féltem az Úr haragjától és heves haragjától haragudott rád, hogy elpusztítson téged. De az ÚR meghallgatott engem akkor is. 9,20 És nagyon megharagudott az Úr Áronra, hogy elpusztította őt; és én ugyanabban az időben imádkozott Áronért. 9,21 És felvettem bűnödet, a borjút, amelyet csináltál, és megégettem tűzzel, és megbélyegezte, és nagyon kicsire őrölte, egészen addig, amíg olyan kicsi lett, mint por: és annak porát a patakba szórtam, amelyből alászállt a mount. 9,22 Taberában, Masszában és Kibrot-Taavában ingereltétek ÚR a haragnak. 9,23 Hasonlóképpen, amikor az Úr elküldött téged Kádesbarneából, mondván: Menj fel és! bírd a földet, amelyet neked adtam; akkor fellázadtatok az ellen az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolata, és nem hittetek neki, és nem hallgattatok rá a hangjára. 9,24 Lázadók voltatok az Úr ellen attól a naptól fogva, hogy megismertelek benneteket. 9,25 Így borultam le az ÚR előtt negyven nap és negyven éjjel, ahogy elestem le az elsőnél; mert az ÚR azt mondta, hogy elpusztít téged. 9,26 Könyörögtem azért az ÚRhoz, és ezt mondtam: Uram, Istenem, ne pusztítsd el nép és a te örökséged, amelyet megváltottál a te által nagyság, amelyet egy hatalmassal hoztál ki Egyiptomból kéz. 9:27 Emlékezz meg szolgáidról, Ábrahámról, Izsákról és Jákóbról; ne nézzen a e nép makacssága, sem gonoszsága, sem bűnei: 9,28 Nehogy azt mondja a föld, ahonnan kihoztál minket: Mert az Úr volt nem tudta bevinni őket arra a földre, amelyet megígért nekik, és mert gyűlölte őket, kihozta őket, hogy megölje őket a pusztában. 9,29 De ők a te néped és a te örökséged, amelyet kihoztál hatalmas hatalmaddal és kinyújtott karoddal.