Deuteronomium
5:1 Mózes pedig összehívta az egész Izráelt, és monda nékik: Halld, Izráel!
törvények és ítéletek, amelyeket ma a fületek hallatára mondok, hogy meglegyen
tanuld meg őket, tartsd meg és csináld meg őket.
5,2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk Hóreben.
5,3 Az Úr nem a mi atyáinkkal kötötte ezt a szövetséget, hanem velünk, velünk,
akik mindannyian itt élünk ma.
5,4 Az ÚR beszélt veled színről színre a hegyen, a közepéből
a tűz,
5:5 (Az Úr és közted álltam abban az időben, hogy megmutassam neked az igéjét
az ÚR, mert féltek a tűztől, és nem mentetek fel
a hegy;) mondván:
5,6 Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, onnan
a szolgaság háza.
5:7 Ne legyen más istened nálam.
5:8 Ne csinálj magadnak faragott képet vagy semmihez hasonlót
ami fent van a mennyben, vagy ami lent van a földön, vagy ami bent van
a vizek a föld alatt:
5,9 Ne borulj le előttük, és ne szolgáld őket, mert én
Az ÚR, a te Istened féltékeny Isten vagyok, aki megsérti az atyák vétkét
a gyermekek a harmadik és negyedik nemzedékig, akik gyűlölnek engem,
5:10 És irgalmasságot tanúsítva ezrek iránt, akik szeretnek engem, és megtartják az enyémet
parancsolatokat.
5,11 Ne vedd hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét, mert az Úr
nem tartja bűntelennek azt, aki hiába veszi fel a nevét.
5,12 Tartsd meg a szombat napját, hogy megszenteld azt, amint az Úr, a te Istened megparancsolta
téged.
5,13 Hat napon át dolgozz, és végezd minden dolgodat.
5,14 De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja.
ne csinálj semmit, se te, se fiad, se leányod, se te
szolgád, sem szolgálód, sem ökröd, sem szamarad, sem egyik sem
a te jószágodat, sem a te idegenedet, aki a te kapuidon belül van; hogy a te
szolga és szolgálóleányod éppúgy pihenhet, mint te.
5,15 És emlékezz arra, hogy te szolga voltál Egyiptom földjén, és hogy a
ÚR, a te Istened hozott ki téged onnan hatalmas kézzel és a
kinyújtotta a karját, ezért megparancsolta neked az Úr, a te Istened, hogy tartsd meg
szombat nap.
5,16 Tiszteld atyádat és anyádat, amint az Úr, a te Istened megparancsolta
téged; hogy napjaid meghosszabbodjanak, és jól menjen,
azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad néked.
5:17 Ne ölj!
5:18 Te se paráználkodj.
5:19 Ne lopj!
5:20 És ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen.
5,21 Ne kívánd felebarátod feleségét, és ne kívánd
felebarátod háza, szántója, vagy szolgája, vagy szolgálóleánya,
az ökrét, vagy a szamarát, vagy bármit, ami a felebarátodé.
5,22 Ezeket a szavakat mondta az Úr egész gyülekezeteteknek a hegyen, ahonnan
a tűz, a felhő és a sűrű sötétség közepe, a
nagyszerű hang: és nem tett hozzá többet. És két táblázatba írta őket
követ, és átadta őket nekem.
5:23 És lőn, amikor hallottátok a hangot a közepéből
sötétség, (mert a hegy tűzben égett), amelyhez közeledtetek
én, törzsetek minden feje és vénei;
5,24 És ezt mondtátok: Íme, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és
nagyság, és hallottuk hangját a tűz közepéből: mi
láttuk ma, hogy Isten beszél az emberrel, és ő él.
5:25 Most tehát miért halnánk meg? mert ez a nagy tűz megemészt bennünket: ha
még halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, akkor meghalunk.
5,26 Mert ki van ott minden testből, aki hallotta az élők szavát?
Isten a tűz közepéből szól, mint mi, és élt?
5,27 Menj közelebb, és hallgasd meg mindazt, amit az Úr, a mi Istenünk mond, és beszélj
te mindazt nekünk, amit az Úr, a mi Istenünk mond néked; és mi
meghallja, és megteszi.
5:28 És meghallotta az Úr a ti szavaitok szavát, amikor szóltatok hozzám; és
monda nékem az ÚR: Hallottam ennek szavát
az emberek, a melyeket beszéltek néked: jól mondták mindezt
beszéltek.
5:29 Ó, bárcsak lenne bennük olyan szív, hogy félnének engem, és
minden parancsolataimat tartsd meg mindenkor, hogy jó dolguk legyen, és
gyermekeikkel örökre!
5:30 Menjetek és mondjátok nekik: Vigyetek vissza a sátratokba.
5:31 De ami téged illet, állj itt mellettem, és mindent elmondok neked
a parancsolatokat, a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket meg fogsz tenni
tanítsd meg őket, hogy megtegyék azokat azon a földön, amelynek adom őket
birtokolják.
5,32 Ügyeljetek arra, hogy úgy cselekedjetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek megparancsolta
ti: ne térjetek se jobbra, se balra.
5,33 Minden utakon járjatok, amelyeket az Úr, a ti Istenetek megparancsolt
titeket, hogy éljetek, és jól legyen dolgotok, és ti is
hosszabbítsátok meg napjaitokat azon a földön, amelyet birtokolni fogtok.