Deuteronomium 5:1 Mózes pedig összehívta az egész Izráelt, és monda nékik: Halld, Izráel! törvények és ítéletek, amelyeket ma a fületek hallatára mondok, hogy meglegyen tanuld meg őket, tartsd meg és csináld meg őket. 5,2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk Hóreben. 5,3 Az Úr nem a mi atyáinkkal kötötte ezt a szövetséget, hanem velünk, velünk, akik mindannyian itt élünk ma. 5,4 Az ÚR beszélt veled színről színre a hegyen, a közepéből a tűz, 5:5 (Az Úr és közted álltam abban az időben, hogy megmutassam neked az igéjét az ÚR, mert féltek a tűztől, és nem mentetek fel a hegy;) mondván: 5,6 Én vagyok az Úr, a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, onnan a szolgaság háza. 5:7 Ne legyen más istened nálam. 5:8 Ne csinálj magadnak faragott képet vagy semmihez hasonlót ami fent van a mennyben, vagy ami lent van a földön, vagy ami bent van a vizek a föld alatt: 5,9 Ne borulj le előttük, és ne szolgáld őket, mert én Az ÚR, a te Istened féltékeny Isten vagyok, aki megsérti az atyák vétkét a gyermekek a harmadik és negyedik nemzedékig, akik gyűlölnek engem, 5:10 És irgalmasságot tanúsítva ezrek iránt, akik szeretnek engem, és megtartják az enyémet parancsolatokat. 5,11 Ne vedd hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét, mert az Úr nem tartja bűntelennek azt, aki hiába veszi fel a nevét. 5,12 Tartsd meg a szombat napját, hogy megszenteld azt, amint az Úr, a te Istened megparancsolta téged. 5,13 Hat napon át dolgozz, és végezd minden dolgodat. 5,14 De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja. ne csinálj semmit, se te, se fiad, se leányod, se te szolgád, sem szolgálód, sem ökröd, sem szamarad, sem egyik sem a te jószágodat, sem a te idegenedet, aki a te kapuidon belül van; hogy a te szolga és szolgálóleányod éppúgy pihenhet, mint te. 5,15 És emlékezz arra, hogy te szolga voltál Egyiptom földjén, és hogy a ÚR, a te Istened hozott ki téged onnan hatalmas kézzel és a kinyújtotta a karját, ezért megparancsolta neked az Úr, a te Istened, hogy tartsd meg szombat nap. 5,16 Tiszteld atyádat és anyádat, amint az Úr, a te Istened megparancsolta téged; hogy napjaid meghosszabbodjanak, és jól menjen, azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad néked. 5:17 Ne ölj! 5:18 Te se paráználkodj. 5:19 Ne lopj! 5:20 És ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen. 5,21 Ne kívánd felebarátod feleségét, és ne kívánd felebarátod háza, szántója, vagy szolgája, vagy szolgálóleánya, az ökrét, vagy a szamarát, vagy bármit, ami a felebarátodé. 5,22 Ezeket a szavakat mondta az Úr egész gyülekezeteteknek a hegyen, ahonnan a tűz, a felhő és a sűrű sötétség közepe, a nagyszerű hang: és nem tett hozzá többet. És két táblázatba írta őket követ, és átadta őket nekem. 5:23 És lőn, amikor hallottátok a hangot a közepéből sötétség, (mert a hegy tűzben égett), amelyhez közeledtetek én, törzsetek minden feje és vénei; 5,24 És ezt mondtátok: Íme, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és nagyság, és hallottuk hangját a tűz közepéből: mi láttuk ma, hogy Isten beszél az emberrel, és ő él. 5:25 Most tehát miért halnánk meg? mert ez a nagy tűz megemészt bennünket: ha még halljuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, akkor meghalunk. 5,26 Mert ki van ott minden testből, aki hallotta az élők szavát? Isten a tűz közepéből szól, mint mi, és élt? 5,27 Menj közelebb, és hallgasd meg mindazt, amit az Úr, a mi Istenünk mond, és beszélj te mindazt nekünk, amit az Úr, a mi Istenünk mond néked; és mi meghallja, és megteszi. 5:28 És meghallotta az Úr a ti szavaitok szavát, amikor szóltatok hozzám; és monda nékem az ÚR: Hallottam ennek szavát az emberek, a melyeket beszéltek néked: jól mondták mindezt beszéltek. 5:29 Ó, bárcsak lenne bennük olyan szív, hogy félnének engem, és minden parancsolataimat tartsd meg mindenkor, hogy jó dolguk legyen, és gyermekeikkel örökre! 5:30 Menjetek és mondjátok nekik: Vigyetek vissza a sátratokba. 5:31 De ami téged illet, állj itt mellettem, és mindent elmondok neked a parancsolatokat, a rendeléseket és a végzéseket, a melyeket meg fogsz tenni tanítsd meg őket, hogy megtegyék azokat azon a földön, amelynek adom őket birtokolják. 5,32 Ügyeljetek arra, hogy úgy cselekedjetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek megparancsolta ti: ne térjetek se jobbra, se balra. 5,33 Minden utakon járjatok, amelyeket az Úr, a ti Istenetek megparancsolt titeket, hogy éljetek, és jól legyen dolgotok, és ti is hosszabbítsátok meg napjaitokat azon a földön, amelyet birtokolni fogtok.