Az ApCsel 11:1 És az apostolok és a testvérek, akik Júdeában voltak, meghallották, hogy a A pogányok is befogadták Isten szavát. 11:2 Amikor pedig Péter feljött Jeruzsálembe, azok, akik a földből valók voltak a körülmetélés vitázott vele, 11,3 Mondván: Bementél körülmetéletlen emberekhez, és velük ettél. 11:4 Péter azonban kezdettől fogva elmagyarázta a dolgot, és kifejtette parancsol nekik, mondván: 11,5 Joppé városában voltam és imádkoztam, és transzban látomást láttam, A bizonyos edények ereszkedtek le, mint egy nagy lepedő volt a mennyország négy sarokkal; és még nekem is bejött: 11,6 Mikor szemeimet lehunytam, rágondoltam és láttam a föld négylábú vadjai, vadállatok és csúszómászó állatok, és a levegő szárnyai. 11:7 És hangot hallottam, amely ezt mondta nekem: Kelj fel, Péter! megölni és enni. 11,8 Én pedig azt mondtam: Nem úgy, Uram, mert semmi közönséges vagy tisztátalan nincsen belépett a számba. 11,9 De a hang ismét válaszolt nekem az égből: Amit Isten megtisztított, hogy ne hívj közönségesnek. 11,10 És ez megtörtént háromszor, és mindnyájan felemelkedtek a mennybe. 11:11 És íme, azonnal három férfi jött oda házat, ahol voltam, Cézáreából küldték hozzám. 11:12 És a Lélek megparancsolt, hogy velük menjek, semmi kétség nélkül. Ráadásul ezeket hat testvér kísért, és bementünk a férfi házába: 11,13 És megmutatta nekünk, hogyan látott angyalt a házában, aki ott állt és monda néki: Küldj férfiakat Joppéba, és hívd Simont, akinek vezetékneve van Péter; 11:14 Ki mondja meg neked azokat a szavakat, amelyekkel te és egész házad lesz? mentett. 11,15 És amint beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, mint mi a kezdet. 11,16 Akkor eszembe jutott az Úr beszéde, hogy azt mondta: János valóban vízzel megkeresztelve; de megkeresztelkedtetek Szentlélekkel. 11:17 Mivel tehát Isten hasonló ajándékot adott nekik, mint nekünk, akik hittek az Úr Jézus Krisztusban; mi voltam én, amit ki tudtam állni Isten? 11,18 Amikor ezeket hallották, elhallgattak, és dicsőítették az Istent, mondván: Akkor Isten a pogányoknak is megtérést adott életre. 11,19 A kik pedig szétszóródtak a feltámadt üldözés miatt arról, hogy István eljutott Fönicéig, Ciprusig és Antiókhiáig, senkinek sem hirdeti az igét, csak a zsidóknak. 11:20 Néhányan közülük ciprusi és cirénei férfiak voltak, akik mikor voltak eljött Antiókhiába, beszélt a görögökhöz, hirdetve az Úr Jézust. 11,21 És az Úr keze velük volt, és sokan hittek, és az Úrhoz fordult. 11:22 Ekkor ezekről a dolgokról híre jutott a gyülekezet füléhez Jeruzsálemben, és kiküldték Barnabást, hogy menjen el egészen Antiochia. 11,23 A ki mikor megérkezett és látta az Isten kegyelmét, örült és buzdított mindnyájukat, hogy szívük szándékával ragaszkodjanak az Úrhoz. 11,24 Mert jó ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. embereket adtak az Úrhoz. 11,25 Ekkor Barnabás elment Tarzuszba, hogy megkeresse Sault. 11,26 És amikor megtalálta, elvitte Antiókhiába. És bejött át, hogy egy egész évben összegyűltek a templommal, és sok embert tanított. És a tanítványokat először keresztényeknek nevezték Antiochia. 11:27 És ezekben a napokban próféták jöttek Jeruzsálemből Antiókhiába. 11:28 És felállt közülük egy Agabus, akit a Lélek jelzett hogy nagy ínség legyen az egész világon: ami eljött hogy elmúljon Claudius Caesar idejében. 11,29 Ekkor a tanítványok, kiki a maga képessége szerint, elhatározta, hogy küldj segítséget a Júdeában lakó testvéreknek: 11,30 Amit meg is tettek, és elküldték a véneknek Barnabás keze által és Saul.