Az ApCsel
11:1 És az apostolok és a testvérek, akik Júdeában voltak, meghallották, hogy a
A pogányok is befogadták Isten szavát.
11:2 Amikor pedig Péter feljött Jeruzsálembe, azok, akik a földből valók voltak
a körülmetélés vitázott vele,
11,3 Mondván: Bementél körülmetéletlen emberekhez, és velük ettél.
11:4 Péter azonban kezdettől fogva elmagyarázta a dolgot, és kifejtette
parancsol nekik, mondván:
11,5 Joppé városában voltam és imádkoztam, és transzban látomást láttam, A
bizonyos edények ereszkedtek le, mint egy nagy lepedő volt
a mennyország négy sarokkal; és még nekem is bejött:
11,6 Mikor szemeimet lehunytam, rágondoltam és láttam
a föld négylábú vadjai, vadállatok és csúszómászó állatok,
és a levegő szárnyai.
11:7 És hangot hallottam, amely ezt mondta nekem: Kelj fel, Péter! megölni és enni.
11,8 Én pedig azt mondtam: Nem úgy, Uram, mert semmi közönséges vagy tisztátalan nincsen
belépett a számba.
11,9 De a hang ismét válaszolt nekem az égből: Amit Isten megtisztított,
hogy ne hívj közönségesnek.
11,10 És ez megtörtént háromszor, és mindnyájan felemelkedtek a mennybe.
11:11 És íme, azonnal három férfi jött oda
házat, ahol voltam, Cézáreából küldték hozzám.
11:12 És a Lélek megparancsolt, hogy velük menjek, semmi kétség nélkül. Ráadásul ezeket
hat testvér kísért, és bementünk a férfi házába:
11,13 És megmutatta nekünk, hogyan látott angyalt a házában, aki ott állt és
monda néki: Küldj férfiakat Joppéba, és hívd Simont, akinek vezetékneve van
Péter;
11:14 Ki mondja meg neked azokat a szavakat, amelyekkel te és egész házad lesz?
mentett.
11,15 És amint beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, mint mi a
kezdet.
11,16 Akkor eszembe jutott az Úr beszéde, hogy azt mondta: János valóban
vízzel megkeresztelve; de megkeresztelkedtetek Szentlélekkel.
11:17 Mivel tehát Isten hasonló ajándékot adott nekik, mint nekünk, akik
hittek az Úr Jézus Krisztusban; mi voltam én, amit ki tudtam állni
Isten?
11,18 Amikor ezeket hallották, elhallgattak, és dicsőítették az Istent,
mondván: Akkor Isten a pogányoknak is megtérést adott életre.
11,19 A kik pedig szétszóródtak a feltámadt üldözés miatt
arról, hogy István eljutott Fönicéig, Ciprusig és Antiókhiáig,
senkinek sem hirdeti az igét, csak a zsidóknak.
11:20 Néhányan közülük ciprusi és cirénei férfiak voltak, akik mikor voltak
eljött Antiókhiába, beszélt a görögökhöz, hirdetve az Úr Jézust.
11,21 És az Úr keze velük volt, és sokan hittek, és
az Úrhoz fordult.
11:22 Ekkor ezekről a dolgokról híre jutott a gyülekezet füléhez
Jeruzsálemben, és kiküldték Barnabást, hogy menjen el egészen
Antiochia.
11,23 A ki mikor megérkezett és látta az Isten kegyelmét, örült és buzdított
mindnyájukat, hogy szívük szándékával ragaszkodjanak az Úrhoz.
11,24 Mert jó ember volt, telve Szentlélekkel és hittel.
embereket adtak az Úrhoz.
11,25 Ekkor Barnabás elment Tarzuszba, hogy megkeresse Sault.
11,26 És amikor megtalálta, elvitte Antiókhiába. És bejött
át, hogy egy egész évben összegyűltek a templommal, és
sok embert tanított. És a tanítványokat először keresztényeknek nevezték
Antiochia.
11:27 És ezekben a napokban próféták jöttek Jeruzsálemből Antiókhiába.
11:28 És felállt közülük egy Agabus, akit a Lélek jelzett
hogy nagy ínség legyen az egész világon: ami eljött
hogy elmúljon Claudius Caesar idejében.
11,29 Ekkor a tanítványok, kiki a maga képessége szerint, elhatározta, hogy
küldj segítséget a Júdeában lakó testvéreknek:
11,30 Amit meg is tettek, és elküldték a véneknek Barnabás keze által
és Saul.