Az ApCsel 7:1 Akkor monda a főpap: Így vannak-e ezek? 7:2 És monda: Férfiak, testvérek és atyák, hallgassatok! A dicsőség Istene Megjelent Ábrahám atyánknak, amikor Mezopotámiában volt, előtte Charranban lakott, 7,3 És monda néki: Menj el országodból és rokonságod közül! és gyere arra a földre, amelyet megmutatok neked. 7,4 Aztán kijött a káldeusok földjéről, és Charranban telepedett le. és onnan, amikor az apja meghalt, ebbe emelte földet, ahol most laktok. 7:5 És nem adott neki örökséget abban, nem is annyira, hogy az övét adja lábbal: mégis megígérte, hogy birtokba adja, és az ő magvának utána, mikor még nem volt gyermeke. 7:6 És ezt mondta Isten: hogy az ő magva idegenben tartózkodjék föld; és hogy szolgaságba vezessék és könyörögjenek gonosz négyszáz év. 7,7 És megítélem azt a nemzetet, amelynek rabságában lesznek, ezt mondta Isten: és azután kijönnek, és szolgálnak nekem ezen a helyen. 7:8 És kötötte néki a körülmetélkedés szövetségét, és így született Ábrahám Izsákot, és körülmetélte őt a nyolcadik napon; Izsák pedig nemzette Jákóbot; és Jákob nemzette a tizenkét pátriárkát. 7:9 A pátriárkák pedig irigykedvén eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten volt vele, 7,10 És megszabadította őt minden nyomorúságából, és kegyelmet adott neki bölcsesség a fáraó, Egyiptom királya előtt; és kormányzóvá tette Egyiptom felett és egész házán. 7,11 Hiány támadt Egyiptom és Kánaán egész földjén, és nagy nyomorúság: és atyáink nem találtak élelmet. 7,12 Amikor azonban Jákób meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte a mieinket az apák először. 7:13 Másodszor pedig megismertették Józsefet testvéreivel; és József rokonságát megismertette a fáraó. 7,14 Akkor elküldte Józsefet, és magához hívatta atyját, Jákóbot és mindenét rokonság, hatvan tizenöt lélek. 7,15 Lement tehát Jákób Egyiptomba, és meghalt, ő és atyáink, 7,16 És átvitték őket Szichembe, és a sírba helyezték Ábrahám pénzért vásárolt Emmor fiaitól, aki atyja Sychem. 7,17 De amikor közeledett az ígéret ideje, amelyre Isten megesküdött Ábrahám, a nép nőtt és sokasodott Egyiptomban, 7,18 Míg fel nem támadt egy másik király, aki nem ismerte Józsefet. 7,19 Ugyanez ravaszul bánt rokonainkkal, és gonoszul könyörgött a miénknek az atyák, hogy kisgyermekeiket kiűzzék mindvégig lehet, hogy nem él. 7,20 Abban az időben született Mózes, és rendkívül szép volt és táplálkozott az apja házában három hónapig: 7,21 És amikor kiűzték, a fáraó leánya felvette és táplálta őt a saját fiáért. 7,22 Mózes pedig tanult volt az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas volt szavakban és tettekben. 7:23 Amikor pedig betöltötte a negyvenesztendőt, eszébe jutott, hogy meglátogassa testvérei, Izráel fiai. 7,24 És látván, hogy egyikük rosszat szenved, megvédte őt, és megbosszulta őt akit elnyomtak, és megverte az egyiptomit: 7:25 Mert azt hitte, testvérei megértették volna, hogy az Isten az övéi által kéz megszabadítja őket, de nem értették meg. 7:26 Másnap pedig megmutatta magát nekik, amint küzdöttek és akartak ismét összehozták őket, mondván: Uraim, testvérek vagytok! miért teszed tévednek egymásnak? 7,27 De aki rosszat tett felebarátjának, elűzte őt, mondván: Ki alkotta uralkodó és bíró vagy felettünk? 7:28 Megölsz engem, mint tegnap az egyiptomit? 7,29 Mózes erre a beszédre elmenekült, és idegen volt a földön Madian, ahol két fia született. 7,30 Amikor pedig eltelt a negyven év, megjelent neki a házban a Sina-hegy pusztasága az Úr angyala tűzlángban a bokor. 7,31 Amikor Mózes meglátta, elcsodálkozott a látványon, és amint közeledett íme, az ÚR hangja szólt hozzá, 7,32 mondván: Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene és Izsák és Jákob Istene. Ekkor Mózes megremegett, és nem merte látni. 7,33 Akkor monda néki az Úr: Vedd le lábadatról sarudat, mert az a hely, ahol állsz, szent föld. 7,34 Láttam, láttam népem nyomorúságát, amely Egyiptomban van, és meghallottam nyögésüket, és lejöttem, hogy megszabadítsam őket. És most gyere, elküldelek Egyiptomba. 7,35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ugyanazt küldte Isten uralkodónak és szabadítónak a keze által angyal, aki megjelent neki a bokorban. 7,36 Kihozta őket, azután csodákat és jeleket tett a világban Egyiptom földjén, a Vörös-tengeren és a pusztában negyven esztendeig. 7:37 Ez az a Mózes, aki ezt mondta Izráel fiainak: Próféta feltámaszt-e neked az Úr, a te Istened a ti atyátokfiai közül, mint hozzátok nekem; őt halljátok. 7,38 Ő az, aki a gyülekezetben volt a pusztában az angyallal aki szólt hozzá a Sina hegyén és atyáinkkal: aki befogadta az élénk jóslatok, amelyeket nekünk kell adni: 7,39 Akinek atyáink nem engedelmeskedtek, hanem elűzték előlük és beléjük szívük ismét Egyiptomba fordult, 7,40 Mondván Áronnak: Csinálj nekünk isteneket, hogy járjanak előttünk, mert ami ezt illeti Mózes, aki kihozott minket Egyiptom földjéről, nem tudtuk, mi lett neki. 7,41 Azokban a napokban borjút készítettek, és áldozatot mutattak be a bálványnak, és örvendeztek saját kezük munkáinak. 7:42 Ekkor Isten megfordult, és odaadta őket, hogy imádják az ég seregét; mivel meg van írva a próféták könyvében: Ó, Izráel háza! negyven éven át leölt állatokat és áldozatokat ajánlott fel nekem a vadon? 7,43 Igen, felvetted Moloch sátorát és istened csillagát Remfán, figurák, a melyeket ti készítettetek, hogy imádjátok őket, és én viszlek titeket túl Babilonon. 7,44 Atyáinknak volt a tanúskodás sátora a pusztában, mint neki Mózeshez szólva kijelölte, hogy a szerint csinálja divat, amit látott. 7:45 Amit a mi atyáink is, akik utána jöttek, bevittek Jézussal együtt a pogányok birtoka, akiket Isten kiûzött a mi színünk elõl atyák Dávid napjaiig; 7,46 Aki kegyelmet talált Isten előtt, és hajlékot akart találni a számára Jákob Istene. 7,47 Salamon azonban házat épített neki. 7:48 A Magasságos azonban nem kézzel csinált templomokban lakik; ahogy mondja a próféta, 7,49 Az ég az én trónusom, és a föld a lábam zsámolya: milyen házat építsetek? nekem? azt mondja az Úr: vagy mi az én nyugalmam helye? 7:50 Nem az én kezem készítette mindezt? 7,51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltok a Szentlélek: ahogy atyáitok tették, úgy ti is. 7:52 A próféták közül melyiket nem üldözték atyáitok? és megvannak megölték azokat, akik előre jelezték az Igazságos eljövetelét; akiről ti most az árulók és gyilkosok voltak: 7:53 Akik angyalok rendelkezése alapján megkapták a törvényt, de nem megtartotta. 7,54 Amikor ezeket hallották, szívükbe vágták őket, és ők csikorgatták rá a fogaikkal. 7,55 Ő azonban Szentlélekkel telve szilárdan feltekintett a mennybe, és látta Isten dicsőségét, és Jézust az Isten jobbján állni, 7,56 és ezt mondta: Íme, látom megnyílni az eget, és állni az Emberfiát. Isten jobbján. 7,57 Azután nagy hangon kiáltoztak, befogták füleiket, és elfutottak egy egyetértéssel rá, 7:58 És kiűzték a városból, és megkövezték, és a tanúk nyilatkoztak le a ruhájukat egy fiatalember lába elé, akinek Saul volt a neve. 7,59 És megkövezték Istvánt, Istenhez kiáltva, és ezt mondták: Uram Jézus! fogadd a lelkemet. 7,60 És letérdelt, és hangosan kiáltotta: Uram, ne add el ezt a bűnt. feladatukra. És amikor ezt mondta, elaludt.