Az ApCsel
7:1 Akkor monda a főpap: Így vannak-e ezek?
7:2 És monda: Férfiak, testvérek és atyák, hallgassatok! A dicsőség Istene
Megjelent Ábrahám atyánknak, amikor Mezopotámiában volt, előtte
Charranban lakott,
7,3 És monda néki: Menj el országodból és rokonságod közül!
és gyere arra a földre, amelyet megmutatok neked.
7,4 Aztán kijött a káldeusok földjéről, és Charranban telepedett le.
és onnan, amikor az apja meghalt, ebbe emelte
földet, ahol most laktok.
7:5 És nem adott neki örökséget abban, nem is annyira, hogy az övét adja
lábbal: mégis megígérte, hogy birtokba adja,
és az ő magvának utána, mikor még nem volt gyermeke.
7:6 És ezt mondta Isten: hogy az ő magva idegenben tartózkodjék
föld; és hogy szolgaságba vezessék és könyörögjenek
gonosz négyszáz év.
7,7 És megítélem azt a nemzetet, amelynek rabságában lesznek, ezt mondta Isten:
és azután kijönnek, és szolgálnak nekem ezen a helyen.
7:8 És kötötte néki a körülmetélkedés szövetségét, és így született Ábrahám
Izsákot, és körülmetélte őt a nyolcadik napon; Izsák pedig nemzette Jákóbot; és
Jákob nemzette a tizenkét pátriárkát.
7:9 A pátriárkák pedig irigykedvén eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten volt
vele,
7,10 És megszabadította őt minden nyomorúságából, és kegyelmet adott neki
bölcsesség a fáraó, Egyiptom királya előtt; és kormányzóvá tette
Egyiptom felett és egész házán.
7,11 Hiány támadt Egyiptom és Kánaán egész földjén, és
nagy nyomorúság: és atyáink nem találtak élelmet.
7,12 Amikor azonban Jákób meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte a mieinket
az apák először.
7:13 Másodszor pedig megismertették Józsefet testvéreivel; és
József rokonságát megismertette a fáraó.
7,14 Akkor elküldte Józsefet, és magához hívatta atyját, Jákóbot és mindenét
rokonság, hatvan tizenöt lélek.
7,15 Lement tehát Jákób Egyiptomba, és meghalt, ő és atyáink,
7,16 És átvitték őket Szichembe, és a sírba helyezték
Ábrahám pénzért vásárolt Emmor fiaitól, aki atyja
Sychem.
7,17 De amikor közeledett az ígéret ideje, amelyre Isten megesküdött
Ábrahám, a nép nőtt és sokasodott Egyiptomban,
7,18 Míg fel nem támadt egy másik király, aki nem ismerte Józsefet.
7,19 Ugyanez ravaszul bánt rokonainkkal, és gonoszul könyörgött a miénknek
az atyák, hogy kisgyermekeiket kiűzzék mindvégig
lehet, hogy nem él.
7,20 Abban az időben született Mózes, és rendkívül szép volt és táplálkozott
az apja házában három hónapig:
7,21 És amikor kiűzték, a fáraó leánya felvette és táplálta
őt a saját fiáért.
7,22 Mózes pedig tanult volt az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas volt
szavakban és tettekben.
7:23 Amikor pedig betöltötte a negyvenesztendőt, eszébe jutott, hogy meglátogassa
testvérei, Izráel fiai.
7,24 És látván, hogy egyikük rosszat szenved, megvédte őt, és megbosszulta őt
akit elnyomtak, és megverte az egyiptomit:
7:25 Mert azt hitte, testvérei megértették volna, hogy az Isten az övéi által
kéz megszabadítja őket, de nem értették meg.
7:26 Másnap pedig megmutatta magát nekik, amint küzdöttek és akartak
ismét összehozták őket, mondván: Uraim, testvérek vagytok! miért teszed
tévednek egymásnak?
7,27 De aki rosszat tett felebarátjának, elűzte őt, mondván: Ki alkotta
uralkodó és bíró vagy felettünk?
7:28 Megölsz engem, mint tegnap az egyiptomit?
7,29 Mózes erre a beszédre elmenekült, és idegen volt a földön
Madian, ahol két fia született.
7,30 Amikor pedig eltelt a negyven év, megjelent neki a házban
a Sina-hegy pusztasága az Úr angyala tűzlángban a
bokor.
7,31 Amikor Mózes meglátta, elcsodálkozott a látványon, és amint közeledett
íme, az ÚR hangja szólt hozzá,
7,32 mondván: Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene és
Izsák és Jákob Istene. Ekkor Mózes megremegett, és nem merte látni.
7,33 Akkor monda néki az Úr: Vedd le lábadatról sarudat, mert az
a hely, ahol állsz, szent föld.
7,34 Láttam, láttam népem nyomorúságát, amely Egyiptomban van,
és meghallottam nyögésüket, és lejöttem, hogy megszabadítsam őket. És
most gyere, elküldelek Egyiptomba.
7,35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá?
ugyanazt küldte Isten uralkodónak és szabadítónak a keze által
angyal, aki megjelent neki a bokorban.
7,36 Kihozta őket, azután csodákat és jeleket tett a világban
Egyiptom földjén, a Vörös-tengeren és a pusztában negyven esztendeig.
7:37 Ez az a Mózes, aki ezt mondta Izráel fiainak: Próféta
feltámaszt-e neked az Úr, a te Istened a ti atyátokfiai közül, mint hozzátok
nekem; őt halljátok.
7,38 Ő az, aki a gyülekezetben volt a pusztában az angyallal
aki szólt hozzá a Sina hegyén és atyáinkkal: aki befogadta
az élénk jóslatok, amelyeket nekünk kell adni:
7,39 Akinek atyáink nem engedelmeskedtek, hanem elűzték előlük és beléjük
szívük ismét Egyiptomba fordult,
7,40 Mondván Áronnak: Csinálj nekünk isteneket, hogy járjanak előttünk, mert ami ezt illeti Mózes,
aki kihozott minket Egyiptom földjéről, nem tudtuk, mi lett
neki.
7,41 Azokban a napokban borjút készítettek, és áldozatot mutattak be a bálványnak,
és örvendeztek saját kezük munkáinak.
7:42 Ekkor Isten megfordult, és odaadta őket, hogy imádják az ég seregét; mivel
meg van írva a próféták könyvében: Ó, Izráel háza!
negyven éven át leölt állatokat és áldozatokat ajánlott fel nekem
a vadon?
7,43 Igen, felvetted Moloch sátorát és istened csillagát
Remfán, figurák, a melyeket ti készítettetek, hogy imádjátok őket, és én viszlek titeket
túl Babilonon.
7,44 Atyáinknak volt a tanúskodás sátora a pusztában, mint neki
Mózeshez szólva kijelölte, hogy a szerint csinálja
divat, amit látott.
7:45 Amit a mi atyáink is, akik utána jöttek, bevittek Jézussal együtt
a pogányok birtoka, akiket Isten kiûzött a mi színünk elõl
atyák Dávid napjaiig;
7,46 Aki kegyelmet talált Isten előtt, és hajlékot akart találni a számára
Jákob Istene.
7,47 Salamon azonban házat épített neki.
7:48 A Magasságos azonban nem kézzel csinált templomokban lakik; ahogy mondja
a próféta,
7,49 Az ég az én trónusom, és a föld a lábam zsámolya: milyen házat építsetek?
nekem? azt mondja az Úr: vagy mi az én nyugalmam helye?
7:50 Nem az én kezem készítette mindezt?
7,51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek, mindig ellenálltok
a Szentlélek: ahogy atyáitok tették, úgy ti is.
7:52 A próféták közül melyiket nem üldözték atyáitok? és megvannak
megölték azokat, akik előre jelezték az Igazságos eljövetelét; akiről ti
most az árulók és gyilkosok voltak:
7:53 Akik angyalok rendelkezése alapján megkapták a törvényt, de nem
megtartotta.
7,54 Amikor ezeket hallották, szívükbe vágták őket, és ők
csikorgatták rá a fogaikkal.
7,55 Ő azonban Szentlélekkel telve szilárdan feltekintett a mennybe,
és látta Isten dicsőségét, és Jézust az Isten jobbján állni,
7,56 és ezt mondta: Íme, látom megnyílni az eget, és állni az Emberfiát.
Isten jobbján.
7,57 Azután nagy hangon kiáltoztak, befogták füleiket, és elfutottak
egy egyetértéssel rá,
7:58 És kiűzték a városból, és megkövezték, és a tanúk nyilatkoztak
le a ruhájukat egy fiatalember lába elé, akinek Saul volt a neve.
7,59 És megkövezték Istvánt, Istenhez kiáltva, és ezt mondták: Uram Jézus!
fogadd a lelkemet.
7,60 És letérdelt, és hangosan kiáltotta: Uram, ne add el ezt a bűnt.
feladatukra. És amikor ezt mondta, elaludt.