2 Sámuel
5,1 Ekkor elment Izráel minden törzse Dávidhoz Hebronba, és ezt mondták:
mondván: Íme, mi a te csontod és a te húsod vagyunk.
5,2 Régen is, amikor Saul volt a királyunk, te voltál a vezető
ki és bevitte Izráelt, és monda néked az Úr: Legeltessz
az én népem, Izráel, és te leszel Izráel fejedelme.
5:3 Elmentek tehát Izráel minden vénei a királyhoz Hebronba; és Dávid király
szövetséget kötöttek velük Hebronban az Úr előtt, és felkentek
Dávid Izrael királya.
5,4 Dávid harminc éves volt, amikor uralkodni kezdett, és negyven évig uralkodott
évek.
5,5 Hebronban hét évig és hat hónapig uralkodott Júdán;
Jeruzsálemben harminchárom évig uralkodott egész Izraelen és Júdán.
5:6 A király és emberei elmentek Jeruzsálembe a jebuzeusokhoz, a
a föld lakói, akik így szóltak Dávidhoz: Csak te
vedd el a vakokat és a bénákat, ne jöjj be ide:
David nem jöhet be ide.
5:7 Mindazonáltal Dávid megragadta Siont: ez a város
David.
5:8 És monda Dávid azon a napon: Bárki, aki felmegy a csatornához, és
megveri a jebuzeusokat, a sántákat és vakokat, akiket gyűlölnek
Dávid lelke, ő lesz a főnök és a kapitány. Ezért azt mondták: A
vak és sánta nem jöhet be a házba.
5,9 Dávid tehát az erődben lakott, és elnevezte Dávid városának. És David
Millótól körbe-körbe és befelé épült.
5,10 Dávid pedig továbbment, és nagyra nőtt, és vele volt az Úr, a Seregek Istene
neki.
5,11 Hirám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, és cédrusfákat és
ácsok és kőművesek, és házat építettek Dávidnak.
5,12 És látta Dávid, hogy az ÚR királlyá tette őt Izráel felett,
és hogy felmagasztalta országát népe, Izráel érdekében.
5,13 És Dávid több ágyast és feleséget vett magának Jeruzsálemből, miután ő
Hebronból jött, és még születtek fiai és leányai
David.
5:14 És ezek a nevei azoknak, akik Jeruzsálemben születtek;
Sammuah, Sóbáb, Nátán és Salamon,
5,15 Ibhar, Elizeus, Nepheg és Japhia is,
5:16 Elisama, Eliada és Eliphalet.
5,17 De amikor a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot királylyá kenték fel
Izrael, a filiszteusok mind feljöttek Dávidot keresni; és David hallott róla
azt, és lement a raktérbe.
5,18 A filiszteusok is eljöttek, és szétszéledtek a völgyben
Rephaim.
5,19 Dávid pedig megkérdezte az Urat, mondván: Felmenjek-e a
Filiszteusok? a kezembe adod őket? És mondta az ÚR
Dávidnak: Menj fel, mert a filiszteusokat kétségtelenül átadom
a te kezed.
5,20 Dávid elment Baalperázimba, és Dávid ott megverte őket, és így szólt:
Az ÚR rátört ellenségeimre előttem, mint a megsértése
vizek. Ezért nevezte el azt a helyet Baalperazimnak.
5,21 Ott hagyták bálványaikat, és Dávid és emberei elégették azokat.
5,22 És a filiszteusok ismét feljöttek, és szétterjedtek a földön
Rephaim völgye.
5:23 És mikor Dávid megkérdezte az Urat, monda: Ne menj fel; de
hozz egy iránytűt mögéjük, és szállj rájuk szemben
eperfák.
5,24 És legyen, ha hallod a mennynek a hangját a tenger tetején
eperfák, hogy akkor legyél magad; mert akkor lesz az
Menjen ki előtted az Úr, hogy megverd a filiszteusok seregét.
5:25 Dávid pedig úgy cselekedett, amint az Úr parancsolta neki; és megütötte a
Filiszteusok Gébától, amíg el nem érsz Gézerbe.