2 Sámuel
3,1 Hosszú háború volt Saul és Dávid háza között.
de Dávid egyre erősebb lett, és Saul háza is gyarapodott
gyengébb és gyengébb.
3,2 Dávidnak pedig fiai születtek Hebronban, elsőszülötte pedig Amnon.
Ahinoám, a jezréelita;
3:3 A második pedig Chileáb, Abigailtól, a karmelita Nábál feleségétől; és
a harmadik: Absolon, Maakának, Talmai királyának leányának a fia
Geshur;
3:4 A negyedik pedig Adónia, Haggit fia; az ötödik pedig Sefatiás
Abitál fia;
3:5 A hatodik pedig Itream, Egla Dávid feleségétől. Ezeket Dávid szülte
Hebronban.
3:6 És lőn, amikor háború volt Saul és Saul háza között
a Dávid háza, a melyet Abner megerõsített a háza számára
Saul.
3,7 Saulnak volt egy ágyasa, akinek Rizpa volt a neve, Aja lánya.
És monda Isbóset Abnernek: Miért mentél be az enyémhez?
apja ágyasa?
3,8 Abner nagyon megharagudott Isbóset szavaiért, és ezt mondta:
kutyafejet, mely kegyelmet tesz ma Júda ellen a házhoz
Saulról, a te atyádról, testvéreiről és barátairól, de nem
Dávid kezébe adtál téged, hogy ma megbízol engem
hiba ebben a nőben?
3,9 Így tegyen az Isten Abnerrel, és még többet is, kivéve, ahogyan az Úr megesküdött
Dávid, én is így teszek vele;
3,10 Lefordítani a királyságot Saul házából, és felállítani
Dávid trónja Izráel és Júda felett, Dántól Beérsebáig.
3,11 És többé nem tudott válaszolni Abnernek, mert félt tőle.
3,12 Abner követeket küldött Dávidhoz, mondván: Kié?
föld? mondván: Köss szövetséget velem, és íme, az én kezem lesz
légy veled, hogy elhozd hozzád egész Izráelt.
3:13 És monda: Nos! Szövetséget kötök veled: de egy dolgot én
megkívánod tőled, vagyis nem láthatod az én arcomat, csak te előbb
hozd Mikál Saul leányát, amikor eljössz, hogy lásd az arcomat.
3,14 Dávid követeket küldött Isbósethez, Saul fiához, mondván: Szabadíts meg
feleségem, Michal, akit száz fitymáért eljegyeztem nekem
Filiszteusok.
3:15 És küldött Isbóset, és elvitte őt férjétől, Phaltieltől
Laish fia.
3,16 A férje pedig sírva ment vele Bahurimba. Akkor
monda néki Abner: Menj, térj vissza. És visszatért.
3,17 Abner pedig beszélt Izráel véneivel, mondván: Kerestétek
hogy Dávid a múltban király legyen feletted:
3:18 Akkor most tedd meg, mert szólott az Úr Dávidról, mondván: Kéz által
szolgámtól, Dávidtól, megmentem népemet, Izráelt, az ő kezéből
Filiszteusok, és minden ellenségeik kezéből.
3:19 És Abner is beszélt Benjámin fülére, és Abner is elment hozzá
beszélj Dávid füle hallatára Hebronban mindazt, ami Izraelnek jónak tűnt, és
ez jónak tűnt Benjámin egész házának.
3,20 Abner tehát elment Dávidhoz Hebronba, és vele húsz férfiú. És David
lakomát rendezett Abnernek és a vele levő férfiaknak.
3,21 Abner pedig monda Dávidnak: Felkelek, elmegyek, és mindent összegyűjtök
Izráel az én uramhoz, a királyhoz, hogy szövetséget kössenek veled, és
hogy uralkodhass mindenen, amire szíved vágyik. És David
elküldte Abnert; és békében ment.
3,22 És íme, Dávid és Joáb szolgái eljöttek egy csapat üldözéséből,
és nagy zsákmányt vittek be velük, de Abner nem volt Dáviddal
Hebron; mert elküldte őt, és békével elment.
3,23 Amikor Joáb és az egész sereg, amely vele volt, megérkezett, ezt mondták Joábnak:
mondván: Abner, Nér fia elment a királyhoz, és elküldte őt
el, és békében elment.
3,24 Akkor Joáb elment a királyhoz, és ezt mondta: Mit tettél? íme, Abner
eljött hozzád; miért küldted el őt, és jól van?
elmúlt?
3,25 Tudod Abnert, Nér fiát, hogy azért jött, hogy becsapjon téged, és
tudd a ki- és bejöveteledet, és tudd mindazt, amit teszel.
3,26 És amikor Joáb kijött Dávidtól, követeket küldött Abner után,
amely visszahozta őt a Szíra kútjából, de Dávid nem tudta.
3,27 Amikor pedig Abner visszatért Hebronba, Joáb félrevitte őt a kapuban
halkan beszélni vele, és ott megütni az ötödik bordája alatt
meghalt testvérének, Asahelnek a véréért.
3,28 És azután, amikor Dávid meghallotta, ezt mondta: Én és az én királyságom vagyunk
ártatlan az Úr előtt mindörökké Abner fiának vérétől
Ner:
3:29 Nyugodjék Joáb fején és atyjának egész házán; és hagyjuk
nem fogy el Joáb házából, akinek baja van, vagy az
leprás, vagy botra támaszkodó, vagy kardra dőlő, vagy
hogy hiányzik a kenyér.
3,30 Joáb és Abisai, az ő testvére, megölték Abnert, mert megölte őket.
Asahel testvér Gibeonban a csatában.
3,31 És monda Dávid Joábnak és az egész népnek, amely vele volt: Szakadjon meg!
ruháidat, és övezd fel zsákba, és gyászolj Abner előtt. És
maga Dávid király követte a bier.
3,32 És eltemették Abnert Hebronban, és a király felemelte szavát, és
sírt Abner sírjánál; és az egész nép sírt.
3:33 És siránkozott a király Abner miatt, és monda: Úgy halt-e meg Abner, mint a bolond?
3,34 Kezeid nem voltak megkötözve, lábaid nem voltak bilincsekbe verve, mint egy ember
elesik a gonoszok előtt, úgy buktál el. És az egész nép sírt
újra fölötte.
3,35 És amikor az egész nép eljött, hogy Dávidot húst étkezzen, amíg az még volt
napon Dávid megesküdött, mondván: Így tegye velem az Isten, és még többet is, ha megízlek
kenyeret, vagy mást, amíg le nem süt a nap.
3,36 És az egész nép tudomást szerzett róla, és tetszett nekik, mint bármi
a király tetszett az egész népnek.
3,37 Mert az egész nép és az egész Izráel megértette azon a napon, hogy nem arról van szó
a királyt, hogy ölje meg Abnert, Nér fiát.
3,38 És monda a király az ő szolgáinak: Ne tudjátok, hogy van fejedelem
és egy nagy ember esett el ma Izraelben?
3:39 Én pedig ma erőtlen vagyok, bár királyként felkent; és ezek a férfiak a fiai
Zeruja túl kemény nékem: az Úr megjutalmazza a gonoszt
gonoszsága szerint.