2 Péter
1,1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akiknek van
olyan értékes hitet szereztünk, mint nálunk, Isten igazsága által
és Megváltónk, Jézus Krisztus:
1:2 Kegyelem és békesség legyen sokasodva néktek Isten ismerete által, és
Jézusról, a mi Urunkról,
1:3 Amint az ő isteni ereje adott nekünk mindent, ami erre vonatkozik
életre és kegyességre, annak ismerete által, aki elhívott
nekünk dicsőségnek és erénynek:
1:4 mellyel felettébb nagy és becses ígéreteket kaptunk
ezek részesei lehettek az isteni természetnek, miután megmenekültek a
romlottság, amely a vágy által van a világban.
1:5 És ezenkívül minden szorgalmat adva adj hitetekhez erényt; és ahhoz
erényismeret;
1:6 És a tudásra mértékletességet; és mérsékelt türelem; és a türelemre
istenesség;
1:7 A kegyességhez pedig a testvéri jóság; és a testvéri jótékonyságra.
1,8 Mert ha ezek megvannak bennetek, és bőven megvannak bennetek, azok tesznek titeket azzá
ne legyetek terméketlenek, se gyümölcstelenek a mi Urunk Jézus ismeretében
Krisztus.
1,9 Akinek pedig ezek hiányoznak, az vak, és nem lát messzire
elfelejtette, hogy megtisztult régi bűneitől.
1,10 Ezért inkább, atyámfiai, törekedjetek arra, hogy elhívásotokat teljesítsétek
a kiválasztás biztos: mert ha ezeket cselekszitek, soha el nem essetek.
1:11 Mert így bőségesen kiszolgáltatnak néktek a bejáratotok
Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus örökkévaló országa.
1:12 Ezért nem hanyagolom el, hogy mindig emlékeztesselek rátok
ezeket, jóllehet ismeritek, és a jelenben álljatok meg
igazság.
1:13 Igen, azt hiszem, mindaddig, amíg ebben a sátorban vagyok, fel kell ingerelni benneteket
azáltal, hogy emlékezetbe állítom;
1,14 Tudván, hogy hamarosan le kell vetnem ezt a hajlékomat, akárcsak a mi Urunk
Jézus Krisztus megmutatta nekem.
1:15 Sőt, arra törekszem, hogy az én halálom után is meglegyen
ezek a dolgok mindig az emlékezetben maradnak.
1,16 Mert nem ravaszul kitalált meséket követtünk, amikor ismertté tettük
néktek a mi Urunk Jézus Krisztus ereje és eljövetele, de voltak
őfelségének szemtanúi.
1,17 Mert Istentől, az Atyától kapott tisztességet és dicsőséget, amikor eljött
olyan hangot neki a kiváló dicsőségből, Ez az én szeretett Fiam, in
akinek nagyon örülök.
1,18 És ezt a hangot, amely az égből jött, hallottuk, amikor vele voltunk
a szent hegy.
1:19 Van egy biztosabb prófétai szavunk is; amiért ti jót tesztek
vigyázzatok, mint a világosságra, mely sötét helyen világít, nappalig
hajnal, és felkel a napcsillag szívetekben:
1:20 Először is tudván, hogy az Írás egyetlen próféciája sem magánjellegű
értelmezés.
1,21 Mert a prófécia nem ember akaratából született régen, hanem szent emberek
Isten beszélt, amikor a Szentlélek megindította őket.