2 Péter 1,1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akiknek van olyan értékes hitet szereztünk, mint nálunk, Isten igazsága által és Megváltónk, Jézus Krisztus: 1:2 Kegyelem és békesség legyen sokasodva néktek Isten ismerete által, és Jézusról, a mi Urunkról, 1:3 Amint az ő isteni ereje adott nekünk mindent, ami erre vonatkozik életre és kegyességre, annak ismerete által, aki elhívott nekünk dicsőségnek és erénynek: 1:4 mellyel felettébb nagy és becses ígéreteket kaptunk ezek részesei lehettek az isteni természetnek, miután megmenekültek a romlottság, amely a vágy által van a világban. 1:5 És ezenkívül minden szorgalmat adva adj hitetekhez erényt; és ahhoz erényismeret; 1:6 És a tudásra mértékletességet; és mérsékelt türelem; és a türelemre istenesség; 1:7 A kegyességhez pedig a testvéri jóság; és a testvéri jótékonyságra. 1,8 Mert ha ezek megvannak bennetek, és bőven megvannak bennetek, azok tesznek titeket azzá ne legyetek terméketlenek, se gyümölcstelenek a mi Urunk Jézus ismeretében Krisztus. 1,9 Akinek pedig ezek hiányoznak, az vak, és nem lát messzire elfelejtette, hogy megtisztult régi bűneitől. 1,10 Ezért inkább, atyámfiai, törekedjetek arra, hogy elhívásotokat teljesítsétek a kiválasztás biztos: mert ha ezeket cselekszitek, soha el nem essetek. 1:11 Mert így bőségesen kiszolgáltatnak néktek a bejáratotok Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus örökkévaló országa. 1:12 Ezért nem hanyagolom el, hogy mindig emlékeztesselek rátok ezeket, jóllehet ismeritek, és a jelenben álljatok meg igazság. 1:13 Igen, azt hiszem, mindaddig, amíg ebben a sátorban vagyok, fel kell ingerelni benneteket azáltal, hogy emlékezetbe állítom; 1,14 Tudván, hogy hamarosan le kell vetnem ezt a hajlékomat, akárcsak a mi Urunk Jézus Krisztus megmutatta nekem. 1:15 Sőt, arra törekszem, hogy az én halálom után is meglegyen ezek a dolgok mindig az emlékezetben maradnak. 1,16 Mert nem ravaszul kitalált meséket követtünk, amikor ismertté tettük néktek a mi Urunk Jézus Krisztus ereje és eljövetele, de voltak őfelségének szemtanúi. 1,17 Mert Istentől, az Atyától kapott tisztességet és dicsőséget, amikor eljött olyan hangot neki a kiváló dicsőségből, Ez az én szeretett Fiam, in akinek nagyon örülök. 1,18 És ezt a hangot, amely az égből jött, hallottuk, amikor vele voltunk a szent hegy. 1:19 Van egy biztosabb prófétai szavunk is; amiért ti jót tesztek vigyázzatok, mint a világosságra, mely sötét helyen világít, nappalig hajnal, és felkel a napcsillag szívetekben: 1:20 Először is tudván, hogy az Írás egyetlen próféciája sem magánjellegű értelmezés. 1,21 Mert a prófécia nem ember akaratából született régen, hanem szent emberek Isten beszélt, amikor a Szentlélek megindította őket.