2 király
9:1 Elizeus próféta pedig hívatta a próféták egyik fiát, és
monda néki: Övezd fel a derekadat, és vedd a tiédbe ezt a doboz olajat
kéz, és menj Ramót Gileádba:
9,2 És amikor odajössz, nézz odakint Jéhu, Josafát fia
Nimsi fia, és menj be, és emeld ki az övéi közül
testvéreim, és vigyék őt egy belső kamrába;
9,3 Akkor vedd a doboz olajat, öntsd a fejére, és mondd: Ezt mondja
az ÚR, felkentelek Izrael királyává. Ezután nyissa ki az ajtót, és
menekülj, és ne késlekedj.
9,4 Elment tehát az ifjú, méghozzá az ifjú, a próféta Rámót Gileádba.
9:5 Mikor pedig megérkezett, íme, a sereg vezérei ültek; és ő
azt mondta: Van egy megbízásom önhöz, ó kapitány. És monda Jéhu: Kinek
mindannyian? És monda: Hozzád, kapitány!
9:6 És felkelt, és bement a házba; és ráöntötte az olajat az övére
fejét, és monda néki: Így szól az Úr, Izráel Istene: Nekem van
királlyá kentél fel az ÚR népe felett, Izráel felett.
9,7 És megvered a te uradnak, Akhábnak házát, hogy megbosszuljam
szolgáim, próféták vére, és minden szolgám vére
az ÚR, Jezabel kezéből.
9:8 Mert Akháb egész háza elvész, és kiirtom Akhábot
aki a falhoz dühöng, és akit bezárnak és bent hagynak
Izrael:
9:9 És olyanná teszem Akháb házát, mint Jeroboámnak, a fiának a háza
Nebát, és mint Baasának, Ahija fiának a háza:
9,10 A kutyák pedig megeszik Jézabelt Jezréelben és ott
nem lesz senki, aki eltemesse. És kinyitotta az ajtót, és elfutott.
9,11 Ekkor kiment Jéhu urának szolgáihoz, és az egyik ezt mondta neki:
Minden rendben? miért jött hozzád ez az őrült fickó? És azt mondta neki
ismeritek az embert és az ő szavait.
9:12 És mondának: Hazugság; most mondd meg nekünk. És monda: Így és így
így szólt hozzám: Ezt mondja az Úr: Királlyal kentelek fel téged
Izrael felett.
9,13 Azután sietve vették ki-ki a ruháját, és alávették
a lépcső tetején, és trombitákkal fújt, mondván: Jéhu a király.
9,14 Jéhu, Josafát fia, Nimsi fia összeesküdött
Joram. (Jórám pedig megtartotta Rámót Gileádot, őt és egész Izraelt, mert
Hazáel Szíria királya.
9,15 Jórám király azonban visszatért, hogy Jezréelben meggyógyuljon a sebekből
a szírek adták neki, amikor Hazáellel, Szíria királyával harcolt.)
És monda Jéhu: Ha a ti eszetek van, senki se menjen ki és ne meneküljön
ki a városból, hogy elmenjen Jezréelbe elmondani.
9:16 Jéhu tehát szekéren ült, és Jezréelbe ment; mert Jórám ott feküdt. És
Akházia, Júda királya lejött Jórámhoz.
9,17 És ott állt egy őr a toronyban Jezréelben, és látta,
Jéhu csapata jött, és ezt mondta: Látok egy társaságot. És monda Jórám:
Fogj egy lovast, és küldj elébe, és hadd mondja: Békesség ez?
9,18 Egy lóháton ment elébe, és ezt mondta: Ezt mondja az
király, békesség? És monda Jéhu: Mi közöd a békéhez? fordulat
te mögöttem. És monda az őr, mondván: Eljött a követ
őket, de nem jön többé.
9,19 Aztán kiküldött egy másodikat lovon, aki odament hozzájuk, és így szólt:
Ezt mondja a király: Békesség ez? És felele Jéhu: Mi dolgod van?
békével csinálni? fordíts magad mögé.
9,20 Az őr pedig ezt mondta: Elment hozzájuk, de nem jött
ismét: és a hajtás olyan, mint Jéhunak, Nimsi fiának a hajtása;
mert dühödten hajt.
9:21 És monda Jórám: Készülj fel! És elkészült a szekere. És Joram
Izrael királya és Akházia, Júda királya kimentek, ki-ki a maga szekerén,
és kimentek Jéhu ellen, és találkoztak vele Nábót tartományában
jezréeli.
9,22 És lőn, amikor Jórám meglátta Jéhut, így szólt: Békesség ez?
Nagy sebességgel hajtó kocsis? Ő pedig így válaszolt: Micsoda békesség mindaddig, amíg a te paráznaságod!
anya Jezabel és a boszorkánysága annyi?
9:23 Jórám pedig megfordította a kezét, elfutott, és monda Akháziának: Van
árulás, ó, Akházia.
9,24 Jéhu pedig teljes erejével íjat húzott, és megütötte Jórámot
a karjait, és a nyílvessző kiment a szívébe, és lesüllyedt az övébe
szekér.
9,25 Akkor ezt mondta Jéhu Bidkarnak, az ő kapitányának: Vedd fel, és vesd be
a jezréeli Nábót mezőjének egy része: mert emlékezz arra, hogy
amikor én és te együtt lovagoltunk Akháb, az ő atyja után, az ÚR határozta meg ezt
teher rá;
9:26 Bizony, tegnap láttam Nábót vérét és az övét
fiak, azt mondja az Úr; és meg foglak viszonozni ebben a platban, mondja a
LORD. Most tehát fogd és vesd a földbe, aszerint
az ÚR szavára.
9,27 Amikor azonban Akházia, Júda királya ezt látta, elfutott az útra
kertes ház. Jéhu pedig követte őt, és monda: Üsd be őt is
a szekér. És ezt tették Gur felé, amely Ibleam mellett van.
És Megiddóba menekült, és ott halt meg.
9,28 Szolgái pedig szekéren vitték Jeruzsálembe, és eltemették.
sírjában atyáinál Dávid városában.
9,29 Jórámnak, Akháb fiának a tizenegyedik esztendejében kezdett Akházia uralkodni
Júda felett.
9:30 Amikor pedig Jéhu Jezréelbe ért, meghallotta Jézabel; és festett
az arcát, elfáradt a feje, és kinézett az ablakon.
9,31 És amikor Jéhu bement a kapun, így szólt: Békessége volna Zimrinek, aki megölt
a gazdája?
9,32 És az ablakhoz emelte arcát, és ezt mondta: Ki van az én oldalamon?
WHO? És két vagy három eunuch nézett rá.
9:33 És monda: Dobd le! Ledobták hát őt, és néhányat
vért hintettek a falra és a lovakra, és megtaposotta
láb alatt.
9,34 Mikor pedig bement, evett és ivott, és így szólt: Menj, nézd meg!
ezt az átkozott asszonyt, és temessék el, mert király leánya.
9,35 És elmentek, hogy eltemessék, de nem találtak benne többet, mint a koponyát.
és a lábait és a tenyerét.
9,36 Ezért ismét eljöttek, és elmondták neki. És monda: Ez a szó
az ÚRról, amit az ő szolgája, a tisbei Illés által mondott, mondván:
Jezréel részében kutyák eszik meg Jezabel húsát:
9,37 És Jezabel teteme olyan lesz, mint a trágya a mező színén
Jezréel részén; hogy ne mondják: Ez Jézabel.