2 Esdras
2,1 Ezt mondja az Úr: Kihoztam ezt a népet a szolgaságból, és adtam
ezek az én parancsolataiim szolgáim, a próféták által; akit nem tennének
meghallgatta, de megvetette tanácsaimat.
2:2 Monda nékik az anya, aki szülte őket: Menjetek el, fiaim! számára
Özvegy vagyok és elhagyatott.
2:3 Örömmel neveltelek titeket; de bánattal és szorongással bírtam
elvesztettél téged, mert vétkeztél az Úr, a ti Istenetek előtt, és ezt tettetek
valami gonosz előtte.
2:4 De mit tegyek most veled? Özvegy vagyok és elhagyatott: menj a te
ó, gyermekeim, kérjetek irgalmat az Úrtól.
2,5 Ami engem illet, ó atyám, téged hívlak tanúnak az anyja felett
ezek a gyermekek, akik nem tartják be szövetségemet,
2:6 Hogy zűrzavarba hozd őket, anyjukat pedig zsákmányba, azt
lehet, hogy nem lesz utódjuk.
2,7 Szétszóródjanak a pogányok közé, tegyék fel a nevüket
a földről, mert megvetették szövetségemet.
2:8 Jaj néked, Assur, aki elrejted magadban a hamisakat! O
te gonosz nép, emlékezz, mit tettem Szodomával és Gomorrával;
2:9 Kinek földje szurok rögökben és hamuhalmazokban hever: az is lesz
Azokkal cselekszem, akik nem hallgatnak rám, azt mondja a Mindenható Úr.
2,10 Ezt mondja az Úr Esdrásnak: Mondd meg népemnek, hogy adom nekik
Jeruzsálem királysága, amelyet Izraelnek adtam volna.
2,11 Az ő dicsőségüket is magamhoz veszem, és örökkévalóságot adom nekik
tabernákulumok, amelyeket nekik készítettem.
2:12 Legyen övék az élet fája édes illatú kenetül; ők
nem fárad és nem fárad el.
2:13 Menjetek, és kaptok: imádkozzatok hozzátok néhány napig, hogy meglegyenek
lerövidítve: a királyság már elő van készítve számodra: vigyázz.
2:14 Vegyétek bizonyságul az eget és a földet; mert darabokra törtem a gonoszt,
és teremtettem a jót, mert élek, azt mondja az Úr.
2:15 Anyám, öleld át gyermekeidet, és neveld őket örömmel, készíts!
lábuk olyan erős, mint egy oszlop, mert téged választottalak, azt mondja az Úr.
2,16 És a halottakat feltámasztom helyükről, és
hozd ki őket a sírból, mert ismerem nevemet Izráelben.
2,17 Ne félj, te gyermekek anyja, mert téged választottalak, mondja a
Lord.
2,18 A te segítségedre elküldöm szolgáimat, Ézsaut és Jeremyt, akik után
tanácsot szenteltem és készítettem neked tizenkét megrakott fát
változatos gyümölcsök,
2,19 És annyi tejjel és mézzel folyó kút, és hét erős
hegyek, amelyekben rózsák és liliomok nőnek, amelyekkel megtöltöm
gyermekeidet örömmel.
2,20 Tégy igazat az özvegynek, ítélj az árvákért, adj a szegényeknek,
védd meg az árvát, öltöztesd fel a meztelent,
2:21 Gyógyítsd meg a megtörteket és a gyengéket, ne nevess a bénán, hogy megvessenek, védd meg
megnyomorítottam, és engedd, hogy a vak az én tisztaságom látókörébe kerüljön.
2:22 Tartsd meg az öregeket és a fiatalokat a falaid között.
2,23 Ahol halottakat találsz, vedd el és temesse el őket, és én
add neked az első helyet feltámadásomban.
2,24 Maradj csendben, ó népem, és nyugodj meg, mert csendben van
jön.
2:25 Tápláld gyermekeidet, jó dajka; rögzítik a lábukat.
2,26 A szolgák közül, akiket neked adtam, egy sem lesz közülük
elpusztul; mert kivánom őket a te számod közül.
2:27 Ne fáradj el, mert amikor eljön a nyomorúság és a nyomorúság napja, mások
sírni fogsz és bánatos leszel, de te vidám leszel és bővelkedsz.
2:28 A pogányok irigyelnek téged, de semmit sem tehetnek
ellened, azt mondja az Úr.
2,29 Az én kezeim beborítanak téged, hogy gyermekeid ne lássák a poklot.
2:30 Örülj, te anya, gyermekeidnek; mert megszabadítalak téged,
mondja az Úr.
2,31 Emlékezz a gyermekeidre, akik alszanak, mert kihozom őket a földből
a föld szélein, és könyörülj rajtuk, mert irgalmas vagyok, mondja
a mindenható Urat.
2:32 Öleljétek gyermekeiteket, míg el nem jövök, és irgalmasságot tanúsítok rajtuk: az én kútjaimért
fuss el, és kegyelmem el nem fogy.
2,33 Én Esdrás parancsot kaptam az Úrtól az Óreb hegyén, hogy én
Izraelbe kell mennie; de amikor hozzájuk mentem, megaláztak,
és megvetette az Úr parancsát.
2,34 Ezért mondom néktek, ó ti pogányok, akik hallotok és értetek,
keresd Pásztorodat, ő ad neked örök nyugodalmat; mert ő az
közel van, az eljön a világ végén.
2,35 Legyetek készen a királyság jutalmára, mert az örök világosság lesz
ragyogjon rád örökké.
2:36 Menekülj e világ árnyéka elől, fogadd el dicsőséged örömét!
tegyen bizonyságot Megváltómról nyíltan.
2:37 Fogadd a néked adott ajándékot, és örüljetek, hálát adva
aki elvezetett titeket a mennyek országába.
2,38 Kelj fel és állj fel, lásd a pecséttel ellátottak számát
az Úr ünnepe;
2,39 Amelyek eltávoztak a világ árnyékától, és befogadtak
az Úr dicsőséges ruhái.
2,40 Vedd számodra, Sion, és zárd be azokat, akik fel vannak öltözve
fehérek, amelyek betöltötték az Úr törvényét.
2,41 Beteljesedett gyermekeid száma, akikre vágytál:
könyörögj az Úr hatalmáért, hogy a te néped, amely elhívott
kezdettől fogva megszentelhető.
2,42 Én Esdrás nagy népet láttam a Sion hegyén, akit nem tudtam
számot, és mindnyájan énekekkel dicsérték az Urat.
2:43 Közöttük volt egy magas termetű, magasabb fiatalember
mint a többiek, és mindegyikük fejére koronát tett, és
magasztosabb volt; amin nagyon elcsodálkoztam.
2,44 Megkérdeztem tehát az angyalt, és így szóltam: Uram, mik ezek?
2,45 Ő válaszolt, és ezt mondta nekem: Ezek azok, akik levetkőztették a halandót
felöltöztek, felöltöztek a halhatatlanra, és megvallották Isten nevét:
most megkoronázzák őket, és pálmákat kapnak.
2,46 Ekkor így szóltam az angyalhoz: Milyen fiatal az, aki megkoronázza őket?
és tenyeret ad nekik a kezükbe?
2,47 Ő pedig válaszolt, és ezt mondta nekem: Az Isten Fia az, aki náluk van
bevallotta a világban. Aztán elkezdtem nagyon dicsérni azokat, akik kiálltak
olyan mereven az Úr nevéhez.
2,48 Ekkor az angyal így szólt hozzám: Menj el, és mondd meg népemnek, hogyan
a dolgokról, és az Úrnak, a te Istenednek milyen nagy csodáit láttad.