2 Korinthusi levél
6:1 Mi is, mint ő munkásai, kérünk titeket, hogy kapjatok
nem hiábavaló Isten kegyelme.
6:2 (Mert ő azt mondja: Meghallgattalak a megfelelő időben és annak napján
üdvösséggel segítettem neked: íme, itt az idő;
Íme, most van az üdvösség napja.)
6,3 Semmiben ne botránkoztassatok, hogy a szolgálatot ne róják fel:
6:4 De mindenben Isten szolgáinak tekintjük magunkat, sok mindenben
türelem, megpróbáltatásokban, szükségletekben, szorongásokban,
6:5 Verésben, börtönben, zűrzavarban, munkában, őrködésben,
böjtök;
6:6 Tisztasággal, tudással, hosszútűréssel, kedvességgel, Szentséggel
Szellem, színlelt szeretet által,
6:7 Az igazság beszédével, Isten erejével, fegyverei által
igazságosság jobb és bal kézen,
6:8 Becsülettel és gyalázattal, gonosz hírekkel és jó hírekkel: mint csalók,
és mégis igaz;
6:9 Mint ismeretlen, de mégis jól ismert; mint haldoklunk, és íme, élünk; mint
megfenyítik, és nem ölték meg;
6:10 Mint szomorkodó, de mindig örvendező; mint szegény, mégis sokakat gazdaggá tesz; mint
nincs semmijük, és mégis birtokol minden dolgot.
6:11 Korinthusiak, a szánk nyitva van előttetek, szívünk kitágult.
6:12 Nem bennünk vagytok elszorulva, hanem a ti szívetekben vagytok elszorulva.
6:13 Legyetek ti is viszonzásul ebben (úgy szólok, mint gyermekeimhez)
is megnagyobbodott.
6,14 Ne legyetek egyenlőtlenül igában hitetlenekkel együtt: micsoda közösségért
van-e igazság és hamisság? és milyen közösségben van a világosság
a sötétséggel?
6:15 És mi egyezése van Krisztusnak Beliállal? vagy mi része neki
hisz egy hitetlennel?
6:16 És mi köze van Isten templomának a bálványokhoz? mert ti vagytok a
az élő Isten temploma; amint Isten megmondta, bennük fogok lakni, és
járni bennük; és én leszek az ő Istenük, ők pedig az én népem.
6,17 Ezért menjetek ki közülük, és váljatok el egymástól, azt mondja az Úr,
és ne nyúlj a tisztátalanhoz; és befogadlak,
6,18 Atyátok leszek, ti pedig fiaim és leányaim lesztek,
mondja a mindenható Úr.