2 Korinthusi levél 6:1 Mi is, mint ő munkásai, kérünk titeket, hogy kapjatok nem hiábavaló Isten kegyelme. 6:2 (Mert ő azt mondja: Meghallgattalak a megfelelő időben és annak napján üdvösséggel segítettem neked: íme, itt az idő; Íme, most van az üdvösség napja.) 6,3 Semmiben ne botránkoztassatok, hogy a szolgálatot ne róják fel: 6:4 De mindenben Isten szolgáinak tekintjük magunkat, sok mindenben türelem, megpróbáltatásokban, szükségletekben, szorongásokban, 6:5 Verésben, börtönben, zűrzavarban, munkában, őrködésben, böjtök; 6:6 Tisztasággal, tudással, hosszútűréssel, kedvességgel, Szentséggel Szellem, színlelt szeretet által, 6:7 Az igazság beszédével, Isten erejével, fegyverei által igazságosság jobb és bal kézen, 6:8 Becsülettel és gyalázattal, gonosz hírekkel és jó hírekkel: mint csalók, és mégis igaz; 6:9 Mint ismeretlen, de mégis jól ismert; mint haldoklunk, és íme, élünk; mint megfenyítik, és nem ölték meg; 6:10 Mint szomorkodó, de mindig örvendező; mint szegény, mégis sokakat gazdaggá tesz; mint nincs semmijük, és mégis birtokol minden dolgot. 6:11 Korinthusiak, a szánk nyitva van előttetek, szívünk kitágult. 6:12 Nem bennünk vagytok elszorulva, hanem a ti szívetekben vagytok elszorulva. 6:13 Legyetek ti is viszonzásul ebben (úgy szólok, mint gyermekeimhez) is megnagyobbodott. 6,14 Ne legyetek egyenlőtlenül igában hitetlenekkel együtt: micsoda közösségért van-e igazság és hamisság? és milyen közösségben van a világosság a sötétséggel? 6:15 És mi egyezése van Krisztusnak Beliállal? vagy mi része neki hisz egy hitetlennel? 6:16 És mi köze van Isten templomának a bálványokhoz? mert ti vagytok a az élő Isten temploma; amint Isten megmondta, bennük fogok lakni, és járni bennük; és én leszek az ő Istenük, ők pedig az én népem. 6,17 Ezért menjetek ki közülük, és váljatok el egymástól, azt mondja az Úr, és ne nyúlj a tisztátalanhoz; és befogadlak, 6,18 Atyátok leszek, ti pedig fiaim és leányaim lesztek, mondja a mindenható Úr.