2 Korinthusi levél
5,1 Mert tudjuk, hogy ha földi házunk, e sátor feloszlik,
Isten épülete van, nem kézzel csinált házunk, örökkévaló
egek.
5:2 Mert ezen nyögünk, buzgón vágyva, hogy a miénkbe öltözzünk
mennyből való ház:
5:3 Ha úgy van, felöltözve nem találnak meztelenül.
5:4 Mert mi, akik ebben a hajlékban vagyunk, megterhelve nyögünk: nem azért
hogy levetkőztessük, de felöltözve legyen a halandóság
elnyelte az élet.
5:5 Most pedig, aki ugyanarra tett minket, az Isten, akinek meg is van
megadta nekünk a Lélek jutalmát.
5:6 Ezért mi mindig bizakodunk, tudván ezt, amíg otthon vagyunk
a testben távol vagyunk az Úrtól:
5,7 (Mert hitben járunk, nem látásban:)
5,8 Bizakodunk, mondom, és inkább távol maradunk a testtől,
és jelen lenni az Úrral.
5:9 Azért azon fáradozunk, hogy akár jelen vagyunk, akár távol vagyunk, befogadjanak minket
tőle.
5,10 Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt; hogy minden
az ember megkaphatja, amit az ő testében cselekedett, aszerint, amije van
kész, legyen az jó vagy rossz.
5:11 Ismervén tehát az Úr félelmét, meggyőzzük az embereket; de mi vagyunk
nyilvánvalóvá lett Isten előtt; és bízom benne, hogy megnyilvánulnak benned
lelkiismeret.
5,12 Mert nem magunkat ajánljuk újra nektek, hanem alkalmat adunk rá
dicsőíts értünk, hogy legyen mit válaszolnotok azokra
dicsőség a megjelenésben, és nem a szívben.
5,13 Mert akár önmagunkon kívül állunk, az Istené, vagy mi vagyunk
józan, a te ügyedért van.
5:14 Mert Krisztus szeretete kényszerít bennünket; mert így ítéljük meg, hogy ha
egy meghalt mindenkiért, aztán mind meghaltak:
5,15 És hogy meghalt mindenkiért, hogy akik élnek, ne ezentúl
önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
5:16 Ezért mostantól fogva senkit sem ismerünk test szerint; igen, bár van
test szerint ismerjük Krisztust, de mostantól fogva nem ismerjük őt többé.
5:17 Ha tehát valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régiek
elhunyt; íme, minden újjá lett.
5,18 És minden Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Jézus által
Krisztus, és nekünk adta a kiengesztelődés szolgálatát;
5,19 Sőt, Isten Krisztusban volt, megbékéltette önmagával a világot, nem
vétkeiket nekik tulajdonítván; és ránk bízta az igét
a megbékélésé.
5:20 Most tehát Krisztus követei vagyunk, mintha Isten kérte volna tőletek
mi: Krisztus helyett kérünk titeket, béküljetek ki Istennel.
5:21 Mert bűnné tette értünk azt, aki nem ismert bűnt; hogy mi lehetünk
Isten igazságát alkotta meg benne.