2 Korinthusi levél 5,1 Mert tudjuk, hogy ha földi házunk, e sátor feloszlik, Isten épülete van, nem kézzel csinált házunk, örökkévaló egek. 5:2 Mert ezen nyögünk, buzgón vágyva, hogy a miénkbe öltözzünk mennyből való ház: 5:3 Ha úgy van, felöltözve nem találnak meztelenül. 5:4 Mert mi, akik ebben a hajlékban vagyunk, megterhelve nyögünk: nem azért hogy levetkőztessük, de felöltözve legyen a halandóság elnyelte az élet. 5:5 Most pedig, aki ugyanarra tett minket, az Isten, akinek meg is van megadta nekünk a Lélek jutalmát. 5:6 Ezért mi mindig bizakodunk, tudván ezt, amíg otthon vagyunk a testben távol vagyunk az Úrtól: 5,7 (Mert hitben járunk, nem látásban:) 5,8 Bizakodunk, mondom, és inkább távol maradunk a testtől, és jelen lenni az Úrral. 5:9 Azért azon fáradozunk, hogy akár jelen vagyunk, akár távol vagyunk, befogadjanak minket tőle. 5,10 Mert mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt; hogy minden az ember megkaphatja, amit az ő testében cselekedett, aszerint, amije van kész, legyen az jó vagy rossz. 5:11 Ismervén tehát az Úr félelmét, meggyőzzük az embereket; de mi vagyunk nyilvánvalóvá lett Isten előtt; és bízom benne, hogy megnyilvánulnak benned lelkiismeret. 5,12 Mert nem magunkat ajánljuk újra nektek, hanem alkalmat adunk rá dicsőíts értünk, hogy legyen mit válaszolnotok azokra dicsőség a megjelenésben, és nem a szívben. 5,13 Mert akár önmagunkon kívül állunk, az Istené, vagy mi vagyunk józan, a te ügyedért van. 5:14 Mert Krisztus szeretete kényszerít bennünket; mert így ítéljük meg, hogy ha egy meghalt mindenkiért, aztán mind meghaltak: 5,15 És hogy meghalt mindenkiért, hogy akik élnek, ne ezentúl önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. 5:16 Ezért mostantól fogva senkit sem ismerünk test szerint; igen, bár van test szerint ismerjük Krisztust, de mostantól fogva nem ismerjük őt többé. 5:17 Ha tehát valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régiek elhunyt; íme, minden újjá lett. 5,18 És minden Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Jézus által Krisztus, és nekünk adta a kiengesztelődés szolgálatát; 5,19 Sőt, Isten Krisztusban volt, megbékéltette önmagával a világot, nem vétkeiket nekik tulajdonítván; és ránk bízta az igét a megbékélésé. 5:20 Most tehát Krisztus követei vagyunk, mintha Isten kérte volna tőletek mi: Krisztus helyett kérünk titeket, béküljetek ki Istennel. 5:21 Mert bűnné tette értünk azt, aki nem ismert bűnt; hogy mi lehetünk Isten igazságát alkotta meg benne.