2 Krónikák 34,1 Nyolc éves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és uralkodni kezdett Jeruzsálem harmincegy esztendeje. 34,2 És azt tette, ami helyes az ÚR szemében, és bement atyjának, Dávidnak útjait, és nem tért vissza sem jobbra, sem balra. 34,3 Mert uralkodásának nyolcadik esztendejében, amikor még fiatal volt, elkezdett keressétek atyjának, Dávidnak Istenét, és a tizenkettedik esztendőben kezdte hogy megtisztítsák Júdát és Jeruzsálemet a magaslatoktól és a ligetektől, és a faragott képeket és az öntött képeket. 34:4 És lerombolták a Baál oltárait az ő színe előtt; és a azokat a képeket, amelyek a magasban voltak fölöttük, levágta; és a ligetek, és a faragott képeket és az öntött képeket összetörte és elkészítette porral, és szórta az áldozatok sírjára hozzájuk. 34,5 És elégette a papok csontjait oltáraikon, és megtisztította Júda és Jeruzsálem. 34,6 Így tett Manassé, Efraim és Simeon városaiban is. Naftáliig, köröskörül a gyászokkal. 34:7 És amikor lerontotta az oltárokat és a ligeteket, és megverte a faragott bálványokat porrá, és vágja le az összes bálványt Izrael földjére, visszatért Jeruzsálembe. 34,8 Uralságának tizennyolcadik esztendejében, amikor megtisztította a földet, és a házat elküldte Sáfánnak, Azália fiának és Maszéjának a város helytartója és Joah, Joaház fia, a jegyző, hogy javítsanak az Úrnak, az ő Istenének háza. 34,9 Amikor pedig Hilkiás főpaphoz értek, átadták a pénzt amelyet bevittek az Isten házába, amelyet a léviták őriztek ajtók gyűltek össze Manassé és Efraim kezéből és az összes többi közül Izráel maradéka és egész Júda és Benjámin; és visszatértek hozzá Jeruzsálem. 34:10 És a munkások kezébe adták, akiknek a felügyelete volt az ÚR háza, és adták a munkásoknak, akik dolgoztak az ÚR háza, hogy megjavítsák és átalakítsák a házat: 34,11 Még a mesterembereknek és építőknek is adták, hogy faragott követ vásároljanak és fát a kapcsolókhoz és a Júda királyainak házainak padlózatához elpusztította. 34:12 Az emberek pedig hűségesen végezték a munkát, és felügyelőik voltak Jáhát és Abdia, a Léviták, Merári fiai közül; és Zakariás és Mesullám, a Kehátiták fiai közül való, hogy vezesse elő; és más léviták, mindazok, akik tudták a zenei hangszereket. 34,13 Ők voltak a terhek hordozói, és mindenek felügyelői akik a munkát bármilyen módon végezték: és az ottani lévitáké írástudók, tisztek és portások voltak. 34:14 És amikor kihozták a pénzt, amelyet bevittek a házba az ÚR, Hilkiás pap találta az ÚR törvényének könyvét, amely adott Mózes által. 34,15 Hilkiás így válaszolt Sáfánnak, az írástudónak: Megtaláltam törvénykönyv az ÚR házában. Hilkiás pedig átadta a könyvet Shaphannak. 34:16 Sáfán pedig vitte a könyvet a királynak, és visszahozta a király beszédét ismét mondván: Mindazt, amit a te szolgáidnak bíztak, megteszik. 34:17 És összeszedték a pénzt, amelyet a házában találtak az ÚRnak, és adják azt a felvigyázók kezébe és azoknak a munkások keze. 34,18 Sáfán, az írástudó pedig ezt mondta a királynak, mondván: Hilkiás pap adott nekem egy könyvet. És Sáfán felolvasta a király előtt. 34,19 És lőn, mikor a király meghallotta a törvény beszédeit, az kibérelte a ruháit. 34,20 A király pedig megparancsolta Hilkiának, Akhikámnak, Sáfán fiának és Abdonnak Mikeás fia, Sáfán, az írástudó, és Asaja, a szolgája a király azt mondta, 34,21 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat értem és azokért, akik megmaradtak Izraelben és Júdában a talált könyv szavaival kapcsolatban: mert nagy az az ÚR haragja, amely kiáradt ránk, mert atyáink nem tartották meg az ÚR beszédét, hogy mindazok után cselekedjenek, ami meg van írva ezt a könyvet. 34,22 Hilkiás és azok, akiket a király kijelölt, elmentek Huldába prófétanő, Sallum felesége, Tikvath fia, Hasrah fia, a gardrób őrzője; (most Jeruzsálemben lakott a főiskolán:) és arról beszéltek vele. 34:23 Ő pedig így válaszolt nekik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg! ember, aki hozzám küldött, 34,24 Ezt mondja az Úr: Íme, gonoszt hozok erre a helyre és annak lakói, még az összes átk is, amely meg van írva a könyv, amelyet Júda királya előtt olvastak: 34,25 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek tömjéneztek, hogy haragra ingereljenek kezeik minden munkájával; ezért az én haragom kiárad erre a helyre, és nem lesz kioltott. 34,26 És ami Júda királyát illeti, aki elküldött titeket, hogy megkérdezze az Urat, úgy mondjátok néki: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene a felől szavak, amelyeket hallottál; 34:27 Mert gyengéd volt a szíved, és korábban megaláztad magad Istenem, amikor meghallottad az ő beszédét e hely ellen és az ellen lakói, és megaláztad magad előttem, és megszakítottad ruhákat, és sírjatok előttem; Még én is hallottalak téged, mondja a LORD. 34:28 Íme, összegyűjtelek atyáidhoz, és összegyűjtesz sírod békében, és a te szemeid sem látják meg mindazt a rosszat, amit én ráveszi ezt a helyet és annak lakóit. Így ismét hozták a király szót. 34,29 Ekkor a király elküldte, és összegyűjtötte Júda minden vénét és Jeruzsálem. 34,30 És felment a király az ÚR házába, és annak minden embere Júda és Jeruzsálem lakói, és a papok és a Léviták és az egész nép, kicsinyek és nagyok, és olvasott az ő fülök hallatára a szövetség könyvének minden igéje, amelyet a házában találtak az Úr. 34,31 És megállt a király a helyén, és szövetséget kötött az Úr előtt, hogy járjatok az ÚR után, és megtartsátok parancsolatait és bizonyságtételeit, és az ő rendelkezéseit teljes szívéből és teljes lelkéből teljesíteni a szövetség szavai, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben. 34,32 És felállította mindazokat, akik Jeruzsálemben és Benjáminban voltak hozzá. Jeruzsálem lakói pedig a szövetség szerint cselekedtek Isten, atyáik Istene. 34,33 Jósiás pedig elvitt minden utálatos dolgot minden országból, amelyik Izráel fiaihoz tartozott, és mindent, ami ott volt, elkészítette Izráel, hogy szolgáljanak, méghozzá azért, hogy az Urat, az ő Istenüket szolgálják. És minden napján ők nem hagyták el az URat, atyáik Istenét.