2 Krónikák
34,1 Nyolc éves volt Jósiás, amikor uralkodni kezdett, és uralkodni kezdett
Jeruzsálem harmincegy esztendeje.
34,2 És azt tette, ami helyes az ÚR szemében, és bement
atyjának, Dávidnak útjait, és nem tért vissza sem jobbra,
sem balra.
34,3 Mert uralkodásának nyolcadik esztendejében, amikor még fiatal volt, elkezdett
keressétek atyjának, Dávidnak Istenét, és a tizenkettedik esztendőben kezdte
hogy megtisztítsák Júdát és Jeruzsálemet a magaslatoktól és a ligetektől, és
a faragott képeket és az öntött képeket.
34:4 És lerombolták a Baál oltárait az ő színe előtt; és a
azokat a képeket, amelyek a magasban voltak fölöttük, levágta; és a ligetek, és
a faragott képeket és az öntött képeket összetörte és elkészítette
porral, és szórta az áldozatok sírjára
hozzájuk.
34,5 És elégette a papok csontjait oltáraikon, és megtisztította
Júda és Jeruzsálem.
34,6 Így tett Manassé, Efraim és Simeon városaiban is.
Naftáliig, köröskörül a gyászokkal.
34:7 És amikor lerontotta az oltárokat és a ligeteket, és megverte
a faragott bálványokat porrá, és vágja le az összes bálványt
Izrael földjére, visszatért Jeruzsálembe.
34,8 Uralságának tizennyolcadik esztendejében, amikor megtisztította a földet,
és a házat elküldte Sáfánnak, Azália fiának és Maszéjának
a város helytartója és Joah, Joaház fia, a jegyző, hogy javítsanak
az Úrnak, az ő Istenének háza.
34,9 Amikor pedig Hilkiás főpaphoz értek, átadták a pénzt
amelyet bevittek az Isten házába, amelyet a léviták őriztek
ajtók gyűltek össze Manassé és Efraim kezéből és az összes többi közül
Izráel maradéka és egész Júda és Benjámin; és visszatértek hozzá
Jeruzsálem.
34:10 És a munkások kezébe adták, akiknek a felügyelete volt
az ÚR háza, és adták a munkásoknak, akik dolgoztak
az ÚR háza, hogy megjavítsák és átalakítsák a házat:
34,11 Még a mesterembereknek és építőknek is adták, hogy faragott követ vásároljanak és
fát a kapcsolókhoz és a Júda királyainak házainak padlózatához
elpusztította.
34:12 Az emberek pedig hűségesen végezték a munkát, és felügyelőik voltak
Jáhát és Abdia, a Léviták, Merári fiai közül; és Zakariás
és Mesullám, a Kehátiták fiai közül való, hogy vezesse elő; és
más léviták, mindazok, akik tudták a zenei hangszereket.
34,13 Ők voltak a terhek hordozói, és mindenek felügyelői
akik a munkát bármilyen módon végezték: és az ottani lévitáké
írástudók, tisztek és portások voltak.
34:14 És amikor kihozták a pénzt, amelyet bevittek a házba
az ÚR, Hilkiás pap találta az ÚR törvényének könyvét, amely adott
Mózes által.
34,15 Hilkiás így válaszolt Sáfánnak, az írástudónak: Megtaláltam
törvénykönyv az ÚR házában. Hilkiás pedig átadta a könyvet
Shaphannak.
34:16 Sáfán pedig vitte a könyvet a királynak, és visszahozta a király beszédét
ismét mondván: Mindazt, amit a te szolgáidnak bíztak, megteszik.
34:17 És összeszedték a pénzt, amelyet a házában találtak
az ÚRnak, és adják azt a felvigyázók kezébe és azoknak
a munkások keze.
34,18 Sáfán, az írástudó pedig ezt mondta a királynak, mondván: Hilkiás pap
adott nekem egy könyvet. És Sáfán felolvasta a király előtt.
34,19 És lőn, mikor a király meghallotta a törvény beszédeit, az
kibérelte a ruháit.
34,20 A király pedig megparancsolta Hilkiának, Akhikámnak, Sáfán fiának és Abdonnak
Mikeás fia, Sáfán, az írástudó, és Asaja, a szolgája
a király azt mondta,
34,21 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat értem és azokért, akik megmaradtak Izraelben és
Júdában a talált könyv szavaival kapcsolatban: mert nagy az
az ÚR haragja, amely kiáradt ránk, mert atyáink
nem tartották meg az ÚR beszédét, hogy mindazok után cselekedjenek, ami meg van írva
ezt a könyvet.
34,22 Hilkiás és azok, akiket a király kijelölt, elmentek Huldába
prófétanő, Sallum felesége, Tikvath fia, Hasrah fia,
a gardrób őrzője; (most Jeruzsálemben lakott a főiskolán:) és
arról beszéltek vele.
34:23 Ő pedig így válaszolt nekik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg!
ember, aki hozzám küldött,
34,24 Ezt mondja az Úr: Íme, gonoszt hozok erre a helyre és
annak lakói, még az összes átk is, amely meg van írva a
könyv, amelyet Júda királya előtt olvastak:
34,25 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek tömjéneztek,
hogy haragra ingereljenek kezeik minden munkájával;
ezért az én haragom kiárad erre a helyre, és nem lesz
kioltott.
34,26 És ami Júda királyát illeti, aki elküldött titeket, hogy megkérdezze az Urat, úgy
mondjátok néki: Ezt mondja az ÚR, Izráel Istene a felől
szavak, amelyeket hallottál;
34:27 Mert gyengéd volt a szíved, és korábban megaláztad magad
Istenem, amikor meghallottad az ő beszédét e hely ellen és az ellen
lakói, és megaláztad magad előttem, és megszakítottad
ruhákat, és sírjatok előttem; Még én is hallottalak téged, mondja a
LORD.
34:28 Íme, összegyűjtelek atyáidhoz, és összegyűjtesz
sírod békében, és a te szemeid sem látják meg mindazt a rosszat, amit én
ráveszi ezt a helyet és annak lakóit. Így
ismét hozták a király szót.
34,29 Ekkor a király elküldte, és összegyűjtötte Júda minden vénét és
Jeruzsálem.
34,30 És felment a király az ÚR házába, és annak minden embere
Júda és Jeruzsálem lakói, és a papok és a
Léviták és az egész nép, kicsinyek és nagyok, és olvasott az ő fülök hallatára
a szövetség könyvének minden igéje, amelyet a házában találtak
az Úr.
34,31 És megállt a király a helyén, és szövetséget kötött az Úr előtt, hogy
járjatok az ÚR után, és megtartsátok parancsolatait és bizonyságtételeit,
és az ő rendelkezéseit teljes szívéből és teljes lelkéből teljesíteni
a szövetség szavai, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben.
34,32 És felállította mindazokat, akik Jeruzsálemben és Benjáminban voltak
hozzá. Jeruzsálem lakói pedig a szövetség szerint cselekedtek
Isten, atyáik Istene.
34,33 Jósiás pedig elvitt minden utálatos dolgot minden országból, amelyik
Izráel fiaihoz tartozott, és mindent, ami ott volt, elkészítette
Izráel, hogy szolgáljanak, méghozzá azért, hogy az Urat, az ő Istenüket szolgálják. És minden napján ők
nem hagyták el az URat, atyáik Istenét.