1 Sámuel
29,1 A filiszteusok pedig összeszedték minden seregüket Afekhez
Az izraeliták egy szökőkút mellett álltak le, amely Jezréelben van.
29:2 A filiszteusok fejedelmei pedig százával mentek tovább
ezrek, de Dávid és emberei jutalmul együtt Ákisszal.
29:3 Mondának azért a filiszteusok fejedelmei: Mit keresnek itt ezek a héberek?
És monda Ákis a filiszteusok fejedelmeinek: Nemde Dávid ez?
Saulnak, Izráel királyának a szolgája, aki velem volt ezek
napokban, vagy ezekben az években, és nem találtam benne hibát, mióta elesett
nekem mind a mai napig?
29:4 És megharagudának rá a filiszteusok fejedelmei; és a hercegek
a filiszteusok közül ezt mondta neki: Vidd vissza ezt a fickót, hogy visszatérjen
menj vissza a helyére, amelyet kijelöltél, és ne engedd el
le velünk a csatába, nehogy a csatában ellenünk legyen: mert
mivel béküljön meg urával? ha nem így lenne
ezeknek a férfiaknak a fejével?
29,5 Hát nem ez a Dávid, akiről táncot énekeltek egymásnak, mondván:
Saul megölte az ezreit, és Dávid a tízezreit?
29,6 Ákis hívatta Dávidot, és monda néki: Bizony, él az Úr!
igaz voltál, és velem együtt kimentél és bejöttél
a sereg jó az én szememben, mert azóta sem találtam benned rosszat
a nap, amikor hozzám jössz, mind a mai napig; mindazonáltal az urak
ne szíveskedj neked.
29:7 Most tehát térj vissza, és menj békével, hogy ne bántsd az urakat
a filiszteusoké.
29:8 És monda Dávid Ákisnak: De mit tettem én? és mi van neked
szolgádban találtalak, amióta veled vagyok mind a mai napig,
hogy ne menjek harcba uram, királyom ellenségei ellen?
29:9 És felele Ákis, és monda Dávidnak: Tudom, hogy jó vagy az enyémben
látás, mint Isten angyala: a fejedelmek ellenére a
A filiszteusok azt mondták: Nem megy fel velünk a csatába.
29:10 Most tehát kelj fel korán reggel urad szolgáival
akik veled jöttek, és mihelyt korán reggel felkeltek,
és legyen világosságod, távozz.
29,11 Felkelt tehát Dávid és emberei korán, hogy reggel induljanak, hogy visszatérjenek
a filiszteusok földjére. És felmentek a filiszteusok
Jezréel.