1 Sámuel 29,1 A filiszteusok pedig összeszedték minden seregüket Afekhez Az izraeliták egy szökőkút mellett álltak le, amely Jezréelben van. 29:2 A filiszteusok fejedelmei pedig százával mentek tovább ezrek, de Dávid és emberei jutalmul együtt Ákisszal. 29:3 Mondának azért a filiszteusok fejedelmei: Mit keresnek itt ezek a héberek? És monda Ákis a filiszteusok fejedelmeinek: Nemde Dávid ez? Saulnak, Izráel királyának a szolgája, aki velem volt ezek napokban, vagy ezekben az években, és nem találtam benne hibát, mióta elesett nekem mind a mai napig? 29:4 És megharagudának rá a filiszteusok fejedelmei; és a hercegek a filiszteusok közül ezt mondta neki: Vidd vissza ezt a fickót, hogy visszatérjen menj vissza a helyére, amelyet kijelöltél, és ne engedd el le velünk a csatába, nehogy a csatában ellenünk legyen: mert mivel béküljön meg urával? ha nem így lenne ezeknek a férfiaknak a fejével? 29,5 Hát nem ez a Dávid, akiről táncot énekeltek egymásnak, mondván: Saul megölte az ezreit, és Dávid a tízezreit? 29,6 Ákis hívatta Dávidot, és monda néki: Bizony, él az Úr! igaz voltál, és velem együtt kimentél és bejöttél a sereg jó az én szememben, mert azóta sem találtam benned rosszat a nap, amikor hozzám jössz, mind a mai napig; mindazonáltal az urak ne szíveskedj neked. 29:7 Most tehát térj vissza, és menj békével, hogy ne bántsd az urakat a filiszteusoké. 29:8 És monda Dávid Ákisnak: De mit tettem én? és mi van neked szolgádban találtalak, amióta veled vagyok mind a mai napig, hogy ne menjek harcba uram, királyom ellenségei ellen? 29:9 És felele Ákis, és monda Dávidnak: Tudom, hogy jó vagy az enyémben látás, mint Isten angyala: a fejedelmek ellenére a A filiszteusok azt mondták: Nem megy fel velünk a csatába. 29:10 Most tehát kelj fel korán reggel urad szolgáival akik veled jöttek, és mihelyt korán reggel felkeltek, és legyen világosságod, távozz. 29,11 Felkelt tehát Dávid és emberei korán, hogy reggel induljanak, hogy visszatérjenek a filiszteusok földjére. És felmentek a filiszteusok Jezréel.