1 Sámuel 24:1 És lőn, amikor Saul visszatért a követésből Filiszteusok, hogy közölték vele, mondván: Íme, Dávid ott van Engedi vadon. 24,2 Ekkor Saul háromezer válogatott férfit vett az egész Izráelből, és odament keressétek Dávidot és embereit a vadkecskék szikláin. 24:3 És eljutott az úton a báránybútorokhoz, ahol egy barlang volt; és Saul bement, hogy eltakarja lábát, és Dávid és emberei oldalt maradtak a barlangból. 24:4 És mondának néki Dávid emberei: Íme a nap, amelyen az Úr! így szólt hozzád: Íme, a kezedbe adom ellenségedet úgy cselekedhetsz vele, ahogy jónak látod. Ekkor felkelt Dávid, és titokban levágta Saul köntösének szoknyáját. 24:5 És lőn azután, hogy Dávid szíve megütötte őt, mert ő levágta Saul szoknyáját. 24:6 És monda embereinek: Adja meg az Úr, hogy ezt tegyem az én uramhoz, az Úr felkentjéhez, hogy kinyújtsam ellene kezemet mert ő az ÚR felkentje. 24,7 Dávid tehát a szolgái közé tartozott ezekkel a beszédekkel, és nem engedte meg nekik felkelni Saul ellen. Saul azonban felkelt a barlangból, és továbbment az övéin út. 24,8 Dávid is felkelt ezután, kiment a barlangból, és utána kiáltott Saul, mondván: Uram, királyom. És amikor Saul mögé nézett, Dávid arccal a föld felé hajolt, és meghajolt. 24,9 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatod az emberek szavait, amik azt mondják: Íme, Dávid keresi a te bántódásodat? 24,10 Íme, ma a te szemeid látták, hogyan szabadította meg az ÚR ma kezembe adlak a barlangban, és némelyek kérték, hogy öljelek meg szemem megkímélt téged; és azt mondtam: Nem nyújtom a kezemet ellene Uram; mert ő az ÚR felkentje. 24,11 Sőt, atyám, lásd, igen, lásd a köntösöd szoknyáját a kezemben. hogy levágtalak a köntösödről, és nem öltem meg, tudod és lásd meg, hogy nincs a kezemben sem gonoszság, sem vétség, és én nem vétkeztek ellened; mégis vadászod a lelkem, hogy elvigyem. 24,12 Az ÚR ítél köztem és közted, és bosszút áll rajtam az Úr. az én kezem nem lesz rajtad. 24:13 Amint a régiek közmondása mondja: A gonoszság a gonosz, de az én kezem nem lesz rajtad. 24,14 Ki után jön ki Izrael királya? kit üldözsz? döglött kutya után, bolha után. 24:15 Legyen azért az Úr bíró, és ítéljen köztem és közted, és láss, és emeld fel ügyemet, és szabadíts ki kezedből. 24:16 És lőn, amikor Dávid befejezte e szavak kimondását Saulnak azt mondta Saul: Ez a te hangod, Dávid fiam? És Saul felemelte a hangját, és elsírta magát. 24,17 És monda Dávidnak: Te igazabb vagy nálam, mert te jóval jutalmaztalak, téged pedig rosszal. 24:18 És ma megmutattad, hogy jól bántál velem. mert amikor kezedbe adott engem az Úr, te nem ölt meg. 24,19 Mert ha valaki megtalálja az ellenségét, jól elengedi-e? ezért a ÚR fizessen meg jót azért, amit ma velem tettél. 24,20 És most, íme, jól tudom, hogy bizonyára te leszel a király, és Izrael királysága a te kezedben fog megerősödni. 24:21 Esküdj meg azért nekem az Úrra, hogy nem vágod le az én vessetek magot utánam, és ne vessétek ki az én nevemet az én atyáméból ház. 24:22 Dávid pedig megesküdött Saulnak. Saul pedig hazament; de Dávid és emberei gat fel őket a raktérbe.