1 Sámuel
24:1 És lőn, amikor Saul visszatért a követésből
Filiszteusok, hogy közölték vele, mondván: Íme, Dávid ott van
Engedi vadon.
24,2 Ekkor Saul háromezer válogatott férfit vett az egész Izráelből, és odament
keressétek Dávidot és embereit a vadkecskék szikláin.
24:3 És eljutott az úton a báránybútorokhoz, ahol egy barlang volt; és Saul
bement, hogy eltakarja lábát, és Dávid és emberei oldalt maradtak
a barlangból.
24:4 És mondának néki Dávid emberei: Íme a nap, amelyen az Úr!
így szólt hozzád: Íme, a kezedbe adom ellenségedet
úgy cselekedhetsz vele, ahogy jónak látod. Ekkor felkelt Dávid,
és titokban levágta Saul köntösének szoknyáját.
24:5 És lőn azután, hogy Dávid szíve megütötte őt, mert ő
levágta Saul szoknyáját.
24:6 És monda embereinek: Adja meg az Úr, hogy ezt tegyem
az én uramhoz, az Úr felkentjéhez, hogy kinyújtsam ellene kezemet
mert ő az ÚR felkentje.
24,7 Dávid tehát a szolgái közé tartozott ezekkel a beszédekkel, és nem engedte meg nekik
felkelni Saul ellen. Saul azonban felkelt a barlangból, és továbbment az övéin
út.
24,8 Dávid is felkelt ezután, kiment a barlangból, és utána kiáltott
Saul, mondván: Uram, királyom. És amikor Saul mögé nézett, Dávid
arccal a föld felé hajolt, és meghajolt.
24,9 És monda Dávid Saulnak: Miért hallgatod az emberek szavait, amik azt mondják:
Íme, Dávid keresi a te bántódásodat?
24,10 Íme, ma a te szemeid látták, hogyan szabadította meg az ÚR
ma kezembe adlak a barlangban, és némelyek kérték, hogy öljelek meg
szemem megkímélt téged; és azt mondtam: Nem nyújtom a kezemet ellene
Uram; mert ő az ÚR felkentje.
24,11 Sőt, atyám, lásd, igen, lásd a köntösöd szoknyáját a kezemben.
hogy levágtalak a köntösödről, és nem öltem meg, tudod
és lásd meg, hogy nincs a kezemben sem gonoszság, sem vétség, és én
nem vétkeztek ellened; mégis vadászod a lelkem, hogy elvigyem.
24,12 Az ÚR ítél köztem és közted, és bosszút áll rajtam az Úr.
az én kezem nem lesz rajtad.
24:13 Amint a régiek közmondása mondja: A gonoszság a
gonosz, de az én kezem nem lesz rajtad.
24,14 Ki után jön ki Izrael királya? kit üldözsz?
döglött kutya után, bolha után.
24:15 Legyen azért az Úr bíró, és ítéljen köztem és közted, és láss, és
emeld fel ügyemet, és szabadíts ki kezedből.
24:16 És lőn, amikor Dávid befejezte e szavak kimondását
Saulnak azt mondta Saul: Ez a te hangod, Dávid fiam? És Saul
felemelte a hangját, és elsírta magát.
24,17 És monda Dávidnak: Te igazabb vagy nálam, mert te
jóval jutalmaztalak, téged pedig rosszal.
24:18 És ma megmutattad, hogy jól bántál velem.
mert amikor kezedbe adott engem az Úr, te
nem ölt meg.
24,19 Mert ha valaki megtalálja az ellenségét, jól elengedi-e? ezért a
ÚR fizessen meg jót azért, amit ma velem tettél.
24,20 És most, íme, jól tudom, hogy bizonyára te leszel a király, és
Izrael királysága a te kezedben fog megerősödni.
24:21 Esküdj meg azért nekem az Úrra, hogy nem vágod le az én
vessetek magot utánam, és ne vessétek ki az én nevemet az én atyáméból
ház.
24:22 Dávid pedig megesküdött Saulnak. Saul pedig hazament; de Dávid és emberei gat
fel őket a raktérbe.