1 Sámuel 2,1 Hanna imádkozott, és monda: Örül az én szívem az Úrban, az én szarvam felmagasztaltatik az ÚRban, az én szájam kitágult ellenségeimre; mert Örülök üdvösségednek. 2:2 Senki sem olyan szent, mint az Úr, mert nincsen rajtad kívül van-e olyan szikla, mint a mi Istenünk. 2:3 Ne beszélj többé olyan büszkén; nehogy kijöjjön belőled az arrogancia száj: mert az Úr a tudás Istene, és általa vannak a cselekedetek lemértük. 2,4 A vitézek íjai összetörtek, a megbotlottak pedig felövezve erővel. 2:5 A jóllakók kenyérért bérelték fel magukat; és ők azt éhesek megszűntek, úgyhogy a meddő hetet szült; és ő azt sok gyermeke elgyengült. 2,6 Az Úr megöl és életre kelt, sírba visz, és felhozza. 2:7 Szegényké tesz és gazdaggá tesz az Úr, lealacsonyít és felemel. 2,8 Felemeli a szegényt a porból, és felemeli a koldust a trágyadombot, hogy fejedelmek közé állítsa őket, és örökölje őket a dicsőség trónja, mert az Úré a föld oszlopai és ő rájuk állította a világot. 2,9 Megőrzi szenteinek lábát, és a gonoszok elhallgatnak sötétség; mert erővel senki sem győz. 2:10 Az ÚR ellenségei darabokra törnek; az égből mennydörög-e rajtuk: az Úr megítéli a föld határait; és erőt ad az ő királyának, és felmagasztalja az ő szarvát felkent. 2,11 Elkána pedig elment Rámába a házába. És a gyermek szolgált néki az ÚR Éli pap előtt. 2:12 Éli fiai pedig Béliál fiai voltak; nem ismerték az URat. 2,13 A papok pedig az volt a szokásuk a népnél, hogy ha valaki felajánlotta áldozat, jött a pap szolgája, miközben a hús forrongott, három fogú horoggal a kezében; 2:14 És beleütötte a serpenyőbe, vagy kancsóba, vagy üstbe, vagy fazékba; minden a fleshhook felnevelte a pap vette magának. Tehát beszálltak Silo minden izraelitáknak, akik odajöttek. 2,15 Még mielőtt a zsírt elégették volna, odajött a pap szolgája, és ezt mondta az ember, aki áldozott: Adj húst sütni a papnak; mert megteszi ne legyen beázott húsod, hanem nyers. 2:16 És ha valaki azt mondaná néki: Ne mulasszák el elégetni a zsírt azonnal, és azután annyit vegyél, amennyit lelked kíván; akkor megtenné felelj neki: Nem; de te add most nékem; ha pedig nem, elveszem azt erőszakkal. 2:17 Ezért igen nagy volt az ifjak bűne az Úr előtt, mert az emberek utálták az ÚR áldozatát. 2,18 Sámuel azonban az ÚR előtt szolgált, gyermek lévén, felövezve a vászon efód. 2,19 És az anyja készített neki egy kis kabátot, és elhozta neki évről évre, amikor feljött a férjével, hogy felajánlja az éves áldozat. 2,20 Éli megáldotta Elkánát és feleségét, és ezt mondta: Adjon neked magot az Úr ennek az asszonynak a kölcsönért, amelyet kölcsön adnak az Úrnak. És odamentek saját otthonukat. 2,21 És meglátogatta az ÚR Hannát, úgyhogy teherbe esett, és három fiút szült. és két lánya. És a gyermek Sámuel felnõtt az Úr elõtt. 2,22 Éli pedig nagyon öreg volt, és hallotta mindazt, amit fiai egész Izráellel tettek; és hogyan feküdtek a nőkkel, akik összegyűltek az ajtó előtt a gyülekezet tabernákuluma. 2:23 És monda nékik: Miért csináltok ilyeneket? mert hallok a gonoszságodról ennek az egész népnek az üzletei. 2:24 Nem, fiaim; mert nem jó hír, amit hallok: az Úréivá tegyetek az embereket, hogy megszegjék. 2:25 Ha valaki vétkezik a másik ellen, a bíró ítélkezik felette, de ha ember vétkeznek az Úr ellen, ki könyörög érte? Ezek ellenére nem hallgattak atyjuk szavára, mert az Úr akarta megölni őket. 2,26 A gyermek Sámuel pedig felnõtt, és kedves volt mind az Úr elõtt, mind pedig férfiakkal is. 2:27 És odament egy Isten embere Élihez, és monda néki: Ezt mondja az Uram, világosan megjelentem-e atyád házának, amikor azok voltak? Egyiptomban a fáraó házában? 2,28 És kiválasztottam-e őt Izrael minden törzséből, hogy papom legyen? áldozzatok az oltáromon, hogy tömjénezzetek, és efódot viseljek előttem? és atyád házának adtam-e minden tűzáldozatot? Izrael fiai közül? 2,29 Rúgjátok hát az én áldozatomat és az én áldozatomat lakhelyemen parancsolt; és tiszteld fiaidat, mint én, hogy csináljak hízzatok meg Izráel minden áldozatának legkiválóbbjával emberek? 2,30 Ezért azt mondja az Úr, Izráel Istene: Bizony azt mondtam, hogy a te házad és a te atyád háza örökké előttem járjon, de most a Azt mondja az Úr: Távol legyen tőlem; azokat, akik tisztelnek engem, tisztelem, és akik megvetnek engem, enyhén megbecsülnek. 2,31 Íme, eljönnek a napok, amikor levágom a karod és a te karodat az atyai házat, hogy ne legyen öreg a te házadban. 2,32 És ellenséget fogsz látni lakhelyemben, minden gazdagságban, Isten adja Izráelt, és nem lesz vén ember a te házadban örökké. 2,33 És a te embered, akit nem irtok ki oltáromról, az lesz hogy megemésztse szemeidet, és megszomorítsa szívedet, és minden gyarapodást a te házad korának virágában hal meg. 2,34 És ez lesz a jel számodra, ami a te két fiadra jön, Hophni és Finehas területén; egy napon mindketten meghalnak. 2,35 És támasztok magamnak egy hűséges papot, aki aszerint cselekszik ami a szívemben és az elmémben van: és biztosat építek neki ház; és az enyém előtt fog járni mindörökké. 2:36 És lészen, hogy mindenki, aki a te házadban marad jön, és lekuporodik hozzá egy ezüstért és egy falatnyiért kenyeret, és azt mondja: Tegyél engem a papok egyikébe. hivatalok, hogy egyek egy darab kenyeret.