1 Sámuel
2,1 Hanna imádkozott, és monda: Örül az én szívem az Úrban, az én szarvam
felmagasztaltatik az ÚRban, az én szájam kitágult ellenségeimre; mert
Örülök üdvösségednek.
2:2 Senki sem olyan szent, mint az Úr, mert nincsen rajtad kívül
van-e olyan szikla, mint a mi Istenünk.
2:3 Ne beszélj többé olyan büszkén; nehogy kijöjjön belőled az arrogancia
száj: mert az Úr a tudás Istene, és általa vannak a cselekedetek
lemértük.
2,4 A vitézek íjai összetörtek, a megbotlottak pedig felövezve
erővel.
2:5 A jóllakók kenyérért bérelték fel magukat; és ők azt
éhesek megszűntek, úgyhogy a meddő hetet szült; és ő azt
sok gyermeke elgyengült.
2,6 Az Úr megöl és életre kelt, sírba visz, és
felhozza.
2:7 Szegényké tesz és gazdaggá tesz az Úr, lealacsonyít és felemel.
2,8 Felemeli a szegényt a porból, és felemeli a koldust
a trágyadombot, hogy fejedelmek közé állítsa őket, és örökölje őket
a dicsőség trónja, mert az Úré a föld oszlopai és ő
rájuk állította a világot.
2,9 Megőrzi szenteinek lábát, és a gonoszok elhallgatnak
sötétség; mert erővel senki sem győz.
2:10 Az ÚR ellenségei darabokra törnek; az égből
mennydörög-e rajtuk: az Úr megítéli a föld határait;
és erőt ad az ő királyának, és felmagasztalja az ő szarvát
felkent.
2,11 Elkána pedig elment Rámába a házába. És a gyermek szolgált néki
az ÚR Éli pap előtt.
2:12 Éli fiai pedig Béliál fiai voltak; nem ismerték az URat.
2,13 A papok pedig az volt a szokásuk a népnél, hogy ha valaki felajánlotta
áldozat, jött a pap szolgája, miközben a hús forrongott,
három fogú horoggal a kezében;
2:14 És beleütötte a serpenyőbe, vagy kancsóba, vagy üstbe, vagy fazékba; minden
a fleshhook felnevelte a pap vette magának. Tehát beszálltak
Silo minden izraelitáknak, akik odajöttek.
2,15 Még mielőtt a zsírt elégették volna, odajött a pap szolgája, és ezt mondta
az ember, aki áldozott: Adj húst sütni a papnak; mert megteszi
ne legyen beázott húsod, hanem nyers.
2:16 És ha valaki azt mondaná néki: Ne mulasszák el elégetni a zsírt
azonnal, és azután annyit vegyél, amennyit lelked kíván; akkor megtenné
felelj neki: Nem; de te add most nékem; ha pedig nem, elveszem
azt erőszakkal.
2:17 Ezért igen nagy volt az ifjak bűne az Úr előtt, mert
az emberek utálták az ÚR áldozatát.
2,18 Sámuel azonban az ÚR előtt szolgált, gyermek lévén, felövezve a
vászon efód.
2,19 És az anyja készített neki egy kis kabátot, és elhozta neki
évről évre, amikor feljött a férjével, hogy felajánlja az éves
áldozat.
2,20 Éli megáldotta Elkánát és feleségét, és ezt mondta: Adjon neked magot az Úr
ennek az asszonynak a kölcsönért, amelyet kölcsön adnak az Úrnak. És odamentek
saját otthonukat.
2,21 És meglátogatta az ÚR Hannát, úgyhogy teherbe esett, és három fiút szült.
és két lánya. És a gyermek Sámuel felnõtt az Úr elõtt.
2,22 Éli pedig nagyon öreg volt, és hallotta mindazt, amit fiai egész Izráellel tettek;
és hogyan feküdtek a nőkkel, akik összegyűltek az ajtó előtt
a gyülekezet tabernákuluma.
2:23 És monda nékik: Miért csináltok ilyeneket? mert hallok a gonoszságodról
ennek az egész népnek az üzletei.
2:24 Nem, fiaim; mert nem jó hír, amit hallok: az Úréivá tegyetek
az embereket, hogy megszegjék.
2:25 Ha valaki vétkezik a másik ellen, a bíró ítélkezik felette, de ha ember
vétkeznek az Úr ellen, ki könyörög érte? Ezek ellenére
nem hallgattak atyjuk szavára, mert az Úr akarta
megölni őket.
2,26 A gyermek Sámuel pedig felnõtt, és kedves volt mind az Úr elõtt, mind pedig
férfiakkal is.
2:27 És odament egy Isten embere Élihez, és monda néki: Ezt mondja az
Uram, világosan megjelentem-e atyád házának, amikor azok voltak?
Egyiptomban a fáraó házában?
2,28 És kiválasztottam-e őt Izrael minden törzséből, hogy papom legyen?
áldozzatok az oltáromon, hogy tömjénezzetek, és efódot viseljek előttem? és
atyád házának adtam-e minden tűzáldozatot?
Izrael fiai közül?
2,29 Rúgjátok hát az én áldozatomat és az én áldozatomat
lakhelyemen parancsolt; és tiszteld fiaidat, mint én, hogy csináljak
hízzatok meg Izráel minden áldozatának legkiválóbbjával
emberek?
2,30 Ezért azt mondja az Úr, Izráel Istene: Bizony azt mondtam, hogy a te házad
és a te atyád háza örökké előttem járjon, de most a
Azt mondja az Úr: Távol legyen tőlem; azokat, akik tisztelnek engem, tisztelem,
és akik megvetnek engem, enyhén megbecsülnek.
2,31 Íme, eljönnek a napok, amikor levágom a karod és a te karodat
az atyai házat, hogy ne legyen öreg a te házadban.
2,32 És ellenséget fogsz látni lakhelyemben, minden gazdagságban,
Isten adja Izráelt, és nem lesz vén ember a te házadban
örökké.
2,33 És a te embered, akit nem irtok ki oltáromról, az lesz
hogy megemésztse szemeidet, és megszomorítsa szívedet, és minden gyarapodást
a te házad korának virágában hal meg.
2,34 És ez lesz a jel számodra, ami a te két fiadra jön,
Hophni és Finehas területén; egy napon mindketten meghalnak.
2,35 És támasztok magamnak egy hűséges papot, aki aszerint cselekszik
ami a szívemben és az elmémben van: és biztosat építek neki
ház; és az enyém előtt fog járni mindörökké.
2:36 És lészen, hogy mindenki, aki a te házadban marad
jön, és lekuporodik hozzá egy ezüstért és egy falatnyiért
kenyeret, és azt mondja: Tegyél engem a papok egyikébe.
hivatalok, hogy egyek egy darab kenyeret.