1 Királyok
22,1 És három évig háború nélkül maradtak Szíria és Izrael között.
22:2 És lőn a harmadik esztendőben, hogy Josafát királya
Júda leszállt Izrael királyához.
22,3 És monda Izráel királya szolgáinak: Tudjátok meg, hogy Rámót bejött
Gileád a miénk, és nyugodjunk meg, és ne vegyük ki a kezéből
Szíria királya?
22,4 És monda Josafátnak: Akarsz-e velem harcolni
Ramothgilead? És monda Josafát Izráel királyának: Olyan vagyok, mint te
művészet, az én népem, mint a te néped, az én lovaim, mint a te lovaid.
22,5 És monda Josafát Izráel királyának: Kérlek, kérdezd meg
az ÚR beszéde ma.
22,6 Akkor Izrael királya egybegyűjtötte a prófétákat, körülbelül négyet
száz férfiú, és monda nékik: Menjek-e Gileád Rámót ellen?
harcolni, vagy hagyjam? És mondának: Menj fel; mert az Úr megteszi
adja a király kezébe.
22,7 És monda Josafát: Nincs-e itt még egy prófétája az Úrnak?
hogy érdeklődhetünk tőle?
22,8 És monda Izráel királya Josafátnak: Van még egy ember,
Mikeás, Imla fia, aki által kérdezhetjük az Urat, de én gyűlölöm
neki; mert nem jót prófétál felőlem, hanem rosszat. És
Monda Josafát: Ne mondjon így a király.
22,9 Akkor Izráel királya hívott egy tisztet, és ezt mondta: Siess ide!
Mikeás, Imla fia.
22,10 És felült Izrael királya és Josafát, Júda királya, mindegyik az övére
a trónt, miután felöltözték ruháikat, üres helyen a bejáratánál
Szamária kapuja; és minden próféta prófétált előttük.
22,11 És Cidkiás, Kenaana fia vasszarvakat csináltatott neki, és így szólt:
Ezt mondja az ÚR: Ezekkel lökd el a szíreket, amíg el nem éred
fogyasztották őket.
22,12 És minden próféta így prófétált, mondván: Menj fel Gileád Rámótba, és
szerencsés legyen, mert az Úr a király kezébe adja azt.
22,13 És a követ, aki elment, hogy hívja Mikeást, így szólt hozzá:
Íme, a próféták szavai jót hirdetnek a királynak
egy száj: legyen a te igéd olyan, mint valamelyikük szava,
és azt mondd, ami jó.
22,14 És monda Mikeás: Él az Úr, amit mond nekem az Úr,
beszéljek-e.
22,15 Elment tehát a királyhoz. És monda néki a király: Mikeás, menjünk!
Rámót Gileád ellen harcolni, vagy engedjük el? És ő válaszolt
neki: Menj, és szerencséd legyen, mert az Úr kezébe adja azt
király.
22,16 És monda néki a király: Hányszor esküdjem meg, hogy te
nem mondasz nekem mást, csak azt, ami igaz az ÚR nevében?
22,17 És monda: Láttam egész Izráelt szétszórva a dombokon, mint juhokat,
nincs pásztoruk, és monda az Úr: Ezeknek nincs gazdájuk
mindenki térjen vissza békével a házába.
22:18 És monda Izráel királya Josafátnak: Nem mondtam-e ezt neked?
nem jót prófétálna nekem, hanem rosszat?
22,19 És monda: Halld hát az ÚR beszédét: Láttam az Urat.
trónján ül, és az ég egész serege mellette áll az övén
jobb és bal kezében.
22,20 És monda az Úr: Ki győzi meg Akhábot, hogy felmenjen és elessen?
Ramothgileadban? És az egyik ezt mondta, a másik pedig azt
módon.
22,21 És előjött egy lélek, és megállt az Úr előtt, és ezt mondta: Én
meg fogja győzni őt.
22:22 És monda néki az Úr: Mivel? És monda: Kimegyek, és
Hazug lélek leszek minden prófétájának szájában. És azt mondta:
Meggyőzöd őt, és győzz is: menj és tedd.
22,23 Most azért íme, az Úr hazug lelket adott a szájába
mind ezek a te prófétáid, és az Úr rosszat mondott rólad.
22,24 De Sedékiás, Kenaana fia odament, és megütötte Mikeást.
arcát, és ezt mondta: Melyik úton ment el tőlem az ÚR Lelke, hogy szóljon
neked?
22,25 És monda Mikeás: Íme, meglátod azon a napon, amikor elmész.
egy belső kamrába, hogy elrejtse magát.
22,26 És monda Izráel királya: Fogd Mikeást, és vidd vissza Amonba
a város helytartója és Joás, a király fia;
22,27 És mondd: Ezt mondja a király: Tedd ezt a börtönbe, és táplálj
őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg eljövök
békében.
22,28 És monda Mikeás: Ha békében térsz vissza, az Úr nem
általam beszélt. És azt mondta: Hallgassatok, ó emberek, mindnyájan.
22,29 Felment tehát Izrael királya és Josafát, Júda királya
Ramothgilead.
22,30 És monda Izráel királya Josafátnak: Átöltözöm magam,
és lépj be a csatába; de te vedd fel a köntösödet. És a király
Izrael álcázta magát, és bement a csatába.
22,31 De Szíria királya megparancsolta harminckét fővezérének, akiknek volt
uralkodj az ő szekerein, mondván: Ne harcolj se kicsinyekkel, se nagyokkal, csak ne harcolj
csak Izrael királyával.
22,32 És lőn, amikor a szekerek vezérei meglátták Josafátot,
hogy azt mondták: Bizony Izrael királya. És félrefordultak
hogy harcoljon ellene, és Josafát felkiált.
22,33 És lőn, amikor a szekerek kapitányai észrevették, hogy
nem volt Izrael királya, hogy elfordultak üldözésétől.
22,34 Egy férfi íjat húzott, és megütötte Izrael királyát.
a heveder ízületei között: ezért azt mondta a vezetőnek
az ő szekerét: Fordítsd meg a kezedet, és vigyél ki engem a seregből; mert én vagyok
sebesült.
22,35 És a csata azon a napon fokozódott, és a király az övében maradt
szekér a Siria ellen, és este meghalt, és kifogyott a vér
a sebet a szekér közepébe.
22:36 És hirdették a seregeket a leszállásról
a napról, mondván: Mindenki a maga városába, és mindenki a magáéba
ország.
22:37 Meghalt tehát a király, és Szamáriába vitték; és eltemették a királyt
Szamáriában.
22:38 Egyik pedig megmosta a szekeret Samária tavában; és a kutyák nyaltak
fel a vérét; és megmosták a páncélját; a szava szerint
ÚR, amit mondott.
22,39 Akháb többi dolga, és minden, amit tett, és az elefántcsont
ház, amelyet készített, és minden város, amelyet épített, nem azok
meg van írva Izrael királyainak krónikáinak könyvében?
22:40 Elaludt azért Akháb atyáival; és az ő fia, Akházia uralkodott az övéiben
helyette.
22,41 És Josafát, Asa fia uralkodni kezdett Júdában a negyedikben.
Akháb, Izrael királyának éve.
22:42 Jósafát harmincöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett; és ő
huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. És az anyja neve volt
Azuba, Silhi lánya.
22:43 És járt atyjának, Asának minden útján; nem fordult félre
abból, ami helyes az ÚR szemében:
ennek ellenére a magas helyeket nem vették el; a felajánlott emberekért
és még a magaslatokon tömjéneztek.
22,44 Jósafát békét kötött Izráel királyával.
22,45 Jósafát többi dolga, és az ő ereje, amelyet megmutatott,
és hogyan hadakozott, nincsenek-e megírva a krónikák könyvében?
Júda királyai?
22:46 És a szodomiták maradékát, amely megmaradt az övéinek idejében
Asa atya, kivette a földről.
22,47 Akkor még nem volt király Edomban: egy helytartó volt a király.
22,48 Jósafát hajókat készített Tharsisból, hogy aranyért menjenek Ofírba.
nem ment; mert a hajók összetörtek Eziongebernél.
22,49 Akkor ezt mondta Akházia, Akháb fia Josafátnak: Engedd el szolgáimat
a te szolgáiddal a hajókban. De Josafát nem akarta.
22,50 És elaludt Josafát atyáival, és eltemették atyáival
az ő atyjának, Dávidnak a városában, és az ő fia, Jórám az övében uralkodott
helyette.
22,51 Akházia, Akháb fia uralkodni kezdett Izráel felett Szamáriában,
Josafátnak, Júda királyának tizenhetedik esztendeje, és két esztendeig uralkodott
Izrael felett.
22,52 És gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt, és az ő útján járt.
atyja és anyja útján, és Jeroboám, a fia útján
Nebátról, aki bűnre késztette Izraelt:
22,53 Mert szolgálta Baált, imádta őt, és haragra ingerelte az Urat.
Izrael Istene, mindannak szerint, amit az apja tett.