1 Királyok 22,1 És három évig háború nélkül maradtak Szíria és Izrael között. 22:2 És lőn a harmadik esztendőben, hogy Josafát királya Júda leszállt Izrael királyához. 22,3 És monda Izráel királya szolgáinak: Tudjátok meg, hogy Rámót bejött Gileád a miénk, és nyugodjunk meg, és ne vegyük ki a kezéből Szíria királya? 22,4 És monda Josafátnak: Akarsz-e velem harcolni Ramothgilead? És monda Josafát Izráel királyának: Olyan vagyok, mint te művészet, az én népem, mint a te néped, az én lovaim, mint a te lovaid. 22,5 És monda Josafát Izráel királyának: Kérlek, kérdezd meg az ÚR beszéde ma. 22,6 Akkor Izrael királya egybegyűjtötte a prófétákat, körülbelül négyet száz férfiú, és monda nékik: Menjek-e Gileád Rámót ellen? harcolni, vagy hagyjam? És mondának: Menj fel; mert az Úr megteszi adja a király kezébe. 22,7 És monda Josafát: Nincs-e itt még egy prófétája az Úrnak? hogy érdeklődhetünk tőle? 22,8 És monda Izráel királya Josafátnak: Van még egy ember, Mikeás, Imla fia, aki által kérdezhetjük az Urat, de én gyűlölöm neki; mert nem jót prófétál felőlem, hanem rosszat. És Monda Josafát: Ne mondjon így a király. 22,9 Akkor Izráel királya hívott egy tisztet, és ezt mondta: Siess ide! Mikeás, Imla fia. 22,10 És felült Izrael királya és Josafát, Júda királya, mindegyik az övére a trónt, miután felöltözték ruháikat, üres helyen a bejáratánál Szamária kapuja; és minden próféta prófétált előttük. 22,11 És Cidkiás, Kenaana fia vasszarvakat csináltatott neki, és így szólt: Ezt mondja az ÚR: Ezekkel lökd el a szíreket, amíg el nem éred fogyasztották őket. 22,12 És minden próféta így prófétált, mondván: Menj fel Gileád Rámótba, és szerencsés legyen, mert az Úr a király kezébe adja azt. 22,13 És a követ, aki elment, hogy hívja Mikeást, így szólt hozzá: Íme, a próféták szavai jót hirdetnek a királynak egy száj: legyen a te igéd olyan, mint valamelyikük szava, és azt mondd, ami jó. 22,14 És monda Mikeás: Él az Úr, amit mond nekem az Úr, beszéljek-e. 22,15 Elment tehát a királyhoz. És monda néki a király: Mikeás, menjünk! Rámót Gileád ellen harcolni, vagy engedjük el? És ő válaszolt neki: Menj, és szerencséd legyen, mert az Úr kezébe adja azt király. 22,16 És monda néki a király: Hányszor esküdjem meg, hogy te nem mondasz nekem mást, csak azt, ami igaz az ÚR nevében? 22,17 És monda: Láttam egész Izráelt szétszórva a dombokon, mint juhokat, nincs pásztoruk, és monda az Úr: Ezeknek nincs gazdájuk mindenki térjen vissza békével a házába. 22:18 És monda Izráel királya Josafátnak: Nem mondtam-e ezt neked? nem jót prófétálna nekem, hanem rosszat? 22,19 És monda: Halld hát az ÚR beszédét: Láttam az Urat. trónján ül, és az ég egész serege mellette áll az övén jobb és bal kezében. 22,20 És monda az Úr: Ki győzi meg Akhábot, hogy felmenjen és elessen? Ramothgileadban? És az egyik ezt mondta, a másik pedig azt módon. 22,21 És előjött egy lélek, és megállt az Úr előtt, és ezt mondta: Én meg fogja győzni őt. 22:22 És monda néki az Úr: Mivel? És monda: Kimegyek, és Hazug lélek leszek minden prófétájának szájában. És azt mondta: Meggyőzöd őt, és győzz is: menj és tedd. 22,23 Most azért íme, az Úr hazug lelket adott a szájába mind ezek a te prófétáid, és az Úr rosszat mondott rólad. 22,24 De Sedékiás, Kenaana fia odament, és megütötte Mikeást. arcát, és ezt mondta: Melyik úton ment el tőlem az ÚR Lelke, hogy szóljon neked? 22,25 És monda Mikeás: Íme, meglátod azon a napon, amikor elmész. egy belső kamrába, hogy elrejtse magát. 22,26 És monda Izráel királya: Fogd Mikeást, és vidd vissza Amonba a város helytartója és Joás, a király fia; 22,27 És mondd: Ezt mondja a király: Tedd ezt a börtönbe, és táplálj őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg eljövök békében. 22,28 És monda Mikeás: Ha békében térsz vissza, az Úr nem általam beszélt. És azt mondta: Hallgassatok, ó emberek, mindnyájan. 22,29 Felment tehát Izrael királya és Josafát, Júda királya Ramothgilead. 22,30 És monda Izráel királya Josafátnak: Átöltözöm magam, és lépj be a csatába; de te vedd fel a köntösödet. És a király Izrael álcázta magát, és bement a csatába. 22,31 De Szíria királya megparancsolta harminckét fővezérének, akiknek volt uralkodj az ő szekerein, mondván: Ne harcolj se kicsinyekkel, se nagyokkal, csak ne harcolj csak Izrael királyával. 22,32 És lőn, amikor a szekerek vezérei meglátták Josafátot, hogy azt mondták: Bizony Izrael királya. És félrefordultak hogy harcoljon ellene, és Josafát felkiált. 22,33 És lőn, amikor a szekerek kapitányai észrevették, hogy nem volt Izrael királya, hogy elfordultak üldözésétől. 22,34 Egy férfi íjat húzott, és megütötte Izrael királyát. a heveder ízületei között: ezért azt mondta a vezetőnek az ő szekerét: Fordítsd meg a kezedet, és vigyél ki engem a seregből; mert én vagyok sebesült. 22,35 És a csata azon a napon fokozódott, és a király az övében maradt szekér a Siria ellen, és este meghalt, és kifogyott a vér a sebet a szekér közepébe. 22:36 És hirdették a seregeket a leszállásról a napról, mondván: Mindenki a maga városába, és mindenki a magáéba ország. 22:37 Meghalt tehát a király, és Szamáriába vitték; és eltemették a királyt Szamáriában. 22:38 Egyik pedig megmosta a szekeret Samária tavában; és a kutyák nyaltak fel a vérét; és megmosták a páncélját; a szava szerint ÚR, amit mondott. 22,39 Akháb többi dolga, és minden, amit tett, és az elefántcsont ház, amelyet készített, és minden város, amelyet épített, nem azok meg van írva Izrael királyainak krónikáinak könyvében? 22:40 Elaludt azért Akháb atyáival; és az ő fia, Akházia uralkodott az övéiben helyette. 22,41 És Josafát, Asa fia uralkodni kezdett Júdában a negyedikben. Akháb, Izrael királyának éve. 22:42 Jósafát harmincöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett; és ő huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. És az anyja neve volt Azuba, Silhi lánya. 22:43 És járt atyjának, Asának minden útján; nem fordult félre abból, ami helyes az ÚR szemében: ennek ellenére a magas helyeket nem vették el; a felajánlott emberekért és még a magaslatokon tömjéneztek. 22,44 Jósafát békét kötött Izráel királyával. 22,45 Jósafát többi dolga, és az ő ereje, amelyet megmutatott, és hogyan hadakozott, nincsenek-e megírva a krónikák könyvében? Júda királyai? 22:46 És a szodomiták maradékát, amely megmaradt az övéinek idejében Asa atya, kivette a földről. 22,47 Akkor még nem volt király Edomban: egy helytartó volt a király. 22,48 Jósafát hajókat készített Tharsisból, hogy aranyért menjenek Ofírba. nem ment; mert a hajók összetörtek Eziongebernél. 22,49 Akkor ezt mondta Akházia, Akháb fia Josafátnak: Engedd el szolgáimat a te szolgáiddal a hajókban. De Josafát nem akarta. 22,50 És elaludt Josafát atyáival, és eltemették atyáival az ő atyjának, Dávidnak a városában, és az ő fia, Jórám az övében uralkodott helyette. 22,51 Akházia, Akháb fia uralkodni kezdett Izráel felett Szamáriában, Josafátnak, Júda királyának tizenhetedik esztendeje, és két esztendeig uralkodott Izrael felett. 22,52 És gonoszul cselekedett az Úr szemei előtt, és az ő útján járt. atyja és anyja útján, és Jeroboám, a fia útján Nebátról, aki bűnre késztette Izraelt: 22,53 Mert szolgálta Baált, imádta őt, és haragra ingerelte az Urat. Izrael Istene, mindannak szerint, amit az apja tett.