1 Királyok
21:1 És lőn ezek után, hogy a jezréeli Nábótnak a
szőlőskert, amely Jezréelben volt, Akháb királyának palotája mellett
Szamária.
21,2 És szóla Akháb Nábóthoz, mondván: Add nekem a szőlődet, hogy
legyen ez egy füves kertnek, mert közel van házamhoz; és én
jobb szőlőt adok érte; vagy ha jónak tűnik
neked, pénzben adom az értékét.
21,3 És monda Nábót Akhábnak: Adja meg az Úr, hogy
atyáim öröksége néked.
21,4 És bement Akháb a házába nehézkesen és bosszúsan a szó miatt
amit a jezréeli Nábót beszélt néki, mert azt mondta: Megteszem
ne add néked atyáim örökségét. És lefektette
az ágyát, és elfordította az arcát, és nem akart enni kenyeret.
21:5 De Jézabel, a felesége odament hozzá, és ezt mondta neki: Miért van lelked?
olyan szomorú, hogy nem eszel kenyeret?
21,6 És monda néki: Mert beszéltem a jezréeli Nábóttal, és
monda néki: Add nekem pénzért a te szőlődet; vagy ha kérem
adok néked egy másik szőlőt érte. Ő pedig így válaszolt: Adom
ne add neked a szőlőmet.
21,7 És monda néki az ő felesége, Jezabel: Te kormányozd most a királyságot?
Izrael? kelj fel és egyél kenyeret, és legyen vidám a szíved: én adok
te a jezréeli Nábót szőlője.
21,8 Leveleket írt tehát Akháb nevében, és lepecsételte őket az ő pecsétjével
elküldte a leveleket a véneknek és a nemeseknek, akik nála voltak
város, Nábótnál lakik.
21,9 És írt a levelekbe, mondván: Hirdess böjtöt, és állítsd be Nábótot.
magas az emberek között:
21,10 És állíts eléje két férfit, Béliál fiait, hogy tanúskodjanak ellene
ezt mondván: Káromoltad az Istent és a királyt. És akkor vigye magával
és kövezd meg, hogy meghaljon.
21,11 És városának férfiai, a vének és a nemesek, akik voltak
városának lakosai úgy cselekedtek, ahogyan Jézabel küldte nekik, és ahogyan az
meg volt írva a levelekben, amelyeket küldött nekik.
21,12 Böjtöt hirdettek, és Nábótot a nép közé emelték.
21,13 És bement két férfiú, Beliál fiai, és leültek előtte
Beliál emberei tanúskodtak ellene, még Nábót ellen is, a
a nép jelenlétében, mondván: Nábót káromolta Istent és a királyt.
Aztán kivitték a városból, és megkövezték kővel,
hogy meghalt.
21,14 Akkor elküldtek Jezabelhez, mondván: Nábót megkövezték, és meghalt.
21,15 És lőn, amikor Jézabel meghallotta, hogy Nábótot megkövezték, és
meghalt, Jézabel így szólt Akhábhoz: Kelj fel, vedd birtokba a szőlőt
a jezréeli Nábóttól, akit nem volt hajlandó pénzért adni neked: mert
Nábót nem él, hanem halott.
21,16 És lőn, hogy amikor Akháb meghallotta, hogy Nábót meghalt, Akháb
felkelt, hogy lemenjen a jezréeli Nábót szőlőjébe, hogy elvigye
annak birtoklása.
21,17 És szóla az Úr a tisbei Illéshez, mondván:
21,18 Kelj fel, menj le Akháb, Izrael királya elé, aki Szamáriában van.
Nábót szőlőjében van, ahová lement, hogy birtokba vegye.
21,19 És szólj hozzá, mondván: Ezt mondja az Úr:
megölték, és birtokba is vették? És beszélj hozzá,
mondván: Így szól az ÚR: azon a helyen, ahol kutyák nyalták a vérét
Nábót kutyák nyalják meg a véredet, még a tiédet is.
21,20 És monda Akháb Illésnek: Megtaláltál-e, ellenségem? És ő
így válaszolt: Megtaláltalak, mert eladtad magad, hogy rosszat cselekedj
az ÚR szemei előtt.
21,21 Íme, rosszat hozok rád, és elveszem utódaidat,
és kiirtja Akhábtól azt, aki a falhoz haragszik, és őt
amelyet bezárnak és Izraelben hagynak,
21,22 És olyanná teszed házadat, mint Jeroboámnak, Nebát fiának a háza,
és mint Baasának, az Ahija fiának a háza, a bosszúság miatt
mellyel haragra gerjedtél, és vétkességre késztetted Izráelt.
21,23 És Jezabelről is szólt az ÚR, mondván: A kutyák megeszik Jezabelt
Jezréel falánál.
21:24 A ki Akhábtól meghal a városban, azt a kutyák egyék meg; és neki azt
meghalnak a mezőn az ég madarai.
21,25 De nem volt olyan, mint Akháb, aki eladta magát a munkára
gonoszság az ÚR szemében, akit Jezabel, az ő felesége szított.
21:26 És nagyon utálatos módon követte a bálványokat, mindennek megfelelően
mint az Emoreusok, akiket az ÚR kiûzött fiai elõtt
Izrael.
21,27 És lőn, amikor Akháb meghallotta ezeket a szavakat, meghasította az övéit
ruhát, és zsákruhát öltött a testére, és böjtölt és befeküdt
zsákruhát, és puhán ment.
21,28 És szóla az Úr a tisbei Illéshez, mondván:
21:29 Látod, hogyan alázkodik meg Akháb előttem? mert alázatos
maga előttem, nem hozom a gonoszt az ő idejében, hanem az övében
fia napjaira ráhozom a veszedelmet a házára.