1 Királyok 21:1 És lőn ezek után, hogy a jezréeli Nábótnak a szőlőskert, amely Jezréelben volt, Akháb királyának palotája mellett Szamária. 21,2 És szóla Akháb Nábóthoz, mondván: Add nekem a szőlődet, hogy legyen ez egy füves kertnek, mert közel van házamhoz; és én jobb szőlőt adok érte; vagy ha jónak tűnik neked, pénzben adom az értékét. 21,3 És monda Nábót Akhábnak: Adja meg az Úr, hogy atyáim öröksége néked. 21,4 És bement Akháb a házába nehézkesen és bosszúsan a szó miatt amit a jezréeli Nábót beszélt néki, mert azt mondta: Megteszem ne add néked atyáim örökségét. És lefektette az ágyát, és elfordította az arcát, és nem akart enni kenyeret. 21:5 De Jézabel, a felesége odament hozzá, és ezt mondta neki: Miért van lelked? olyan szomorú, hogy nem eszel kenyeret? 21,6 És monda néki: Mert beszéltem a jezréeli Nábóttal, és monda néki: Add nekem pénzért a te szőlődet; vagy ha kérem adok néked egy másik szőlőt érte. Ő pedig így válaszolt: Adom ne add neked a szőlőmet. 21,7 És monda néki az ő felesége, Jezabel: Te kormányozd most a királyságot? Izrael? kelj fel és egyél kenyeret, és legyen vidám a szíved: én adok te a jezréeli Nábót szőlője. 21,8 Leveleket írt tehát Akháb nevében, és lepecsételte őket az ő pecsétjével elküldte a leveleket a véneknek és a nemeseknek, akik nála voltak város, Nábótnál lakik. 21,9 És írt a levelekbe, mondván: Hirdess böjtöt, és állítsd be Nábótot. magas az emberek között: 21,10 És állíts eléje két férfit, Béliál fiait, hogy tanúskodjanak ellene ezt mondván: Káromoltad az Istent és a királyt. És akkor vigye magával és kövezd meg, hogy meghaljon. 21,11 És városának férfiai, a vének és a nemesek, akik voltak városának lakosai úgy cselekedtek, ahogyan Jézabel küldte nekik, és ahogyan az meg volt írva a levelekben, amelyeket küldött nekik. 21,12 Böjtöt hirdettek, és Nábótot a nép közé emelték. 21,13 És bement két férfiú, Beliál fiai, és leültek előtte Beliál emberei tanúskodtak ellene, még Nábót ellen is, a a nép jelenlétében, mondván: Nábót káromolta Istent és a királyt. Aztán kivitték a városból, és megkövezték kővel, hogy meghalt. 21,14 Akkor elküldtek Jezabelhez, mondván: Nábót megkövezték, és meghalt. 21,15 És lőn, amikor Jézabel meghallotta, hogy Nábótot megkövezték, és meghalt, Jézabel így szólt Akhábhoz: Kelj fel, vedd birtokba a szőlőt a jezréeli Nábóttól, akit nem volt hajlandó pénzért adni neked: mert Nábót nem él, hanem halott. 21,16 És lőn, hogy amikor Akháb meghallotta, hogy Nábót meghalt, Akháb felkelt, hogy lemenjen a jezréeli Nábót szőlőjébe, hogy elvigye annak birtoklása. 21,17 És szóla az Úr a tisbei Illéshez, mondván: 21,18 Kelj fel, menj le Akháb, Izrael királya elé, aki Szamáriában van. Nábót szőlőjében van, ahová lement, hogy birtokba vegye. 21,19 És szólj hozzá, mondván: Ezt mondja az Úr: megölték, és birtokba is vették? És beszélj hozzá, mondván: Így szól az ÚR: azon a helyen, ahol kutyák nyalták a vérét Nábót kutyák nyalják meg a véredet, még a tiédet is. 21,20 És monda Akháb Illésnek: Megtaláltál-e, ellenségem? És ő így válaszolt: Megtaláltalak, mert eladtad magad, hogy rosszat cselekedj az ÚR szemei előtt. 21,21 Íme, rosszat hozok rád, és elveszem utódaidat, és kiirtja Akhábtól azt, aki a falhoz haragszik, és őt amelyet bezárnak és Izraelben hagynak, 21,22 És olyanná teszed házadat, mint Jeroboámnak, Nebát fiának a háza, és mint Baasának, az Ahija fiának a háza, a bosszúság miatt mellyel haragra gerjedtél, és vétkességre késztetted Izráelt. 21,23 És Jezabelről is szólt az ÚR, mondván: A kutyák megeszik Jezabelt Jezréel falánál. 21:24 A ki Akhábtól meghal a városban, azt a kutyák egyék meg; és neki azt meghalnak a mezőn az ég madarai. 21,25 De nem volt olyan, mint Akháb, aki eladta magát a munkára gonoszság az ÚR szemében, akit Jezabel, az ő felesége szított. 21:26 És nagyon utálatos módon követte a bálványokat, mindennek megfelelően mint az Emoreusok, akiket az ÚR kiûzött fiai elõtt Izrael. 21,27 És lőn, amikor Akháb meghallotta ezeket a szavakat, meghasította az övéit ruhát, és zsákruhát öltött a testére, és böjtölt és befeküdt zsákruhát, és puhán ment. 21,28 És szóla az Úr a tisbei Illéshez, mondván: 21:29 Látod, hogyan alázkodik meg Akháb előttem? mert alázatos maga előttem, nem hozom a gonoszt az ő idejében, hanem az övében fia napjaira ráhozom a veszedelmet a házára.