1 Királyok
8,1 Ekkor Salamon összegyűjtötte Izráel véneit és az összes fejedelmet
törzsek, Izráel fiainak atyáinak fejedelmei a királynak
Salamon Jeruzsálemben, hogy felhozzák a frigyládát
az ÚRtól Dávid városából, amely Sion.
8:2 És Izrael minden férfia összegyűlt Salamon királyhoz
ünnep az Etánim hónapban, ami a hetedik hónap.
8,3 És eljöttek Izráel minden vénei, és felvették a papok a ládát.
8,4 És felvitték az ÚR ládáját és a hajlékot
gyülekezet, és minden szent edény, amely a sátorban volt
ezeket nevelték a papok és a léviták.
8:5 És Salamon király és Izráel egész gyülekezete, a kik vala
egybegyűltek hozzá, vele voltak a bárka előtt, és juhokat áldoztak
ökrök, ezt nem lehet elmondani és megszámlálni a sokaságnak.
8,6 És bevitték a papok az ÚR frigyládáját az övéhez
helyre, a ház jósdájába, a legszentebb helyre, akár alá is
a kerubok szárnyait.
8:7 Mert a kerubok kiterjesztették két szárnyukat a helyére
bárkát, a kerubok pedig befedték a ládát és a rúdjait felül.
8:8 És kihúzták a rúdokat, hogy a rúd végei látszódjanak
a szent helyen az orákulum előtt, és nem láttak kívül: és
ott vannak mind a mai napig.
8,9 A bárkában nem volt más, csak a két kőtábla, amelyet Mózes
ott a Hóreben, amikor az Úr szövetséget kötött a fiaival
Izrael, amikor kijöttek Egyiptom földjéről.
8,10 És lőn, amikor a papok kijöttek a szent helyről,
hogy a felhő betöltötte az ÚR házát,
8,11 Hogy a papok a felhő miatt nem állhattak szolgálni:
mert az ÚR dicsősége betöltötte az ÚR házát.
8,12 Ekkor így szólt Salamon: Azt mondta az Úr, hogy a sűrűben fog lakni
sötétség.
8,13 Bizony építettem neked egy házat, ahol lakhatsz, egy lakott helyet neked
örökké bent maradni.
8,14 A király pedig megfordult, és megáldotta az egész gyülekezetet
Izrael: (és Izrael egész gyülekezete felállt;)
8,15 És monda: Áldott legyen az Úr, Izráel Istene, aki beszélt az övével!
száját Dávidnak, atyámnak, és az ő kezével teljesítette, mondván:
8,16 Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet, Izráelt Egyiptomból, én
nem választottak várost Izráel összes törzsei közül, hogy házat építsenek
név lehet benne; hanem Dávidot választottam népemnek, Izraelnek.
8:17 És Dávidnak, atyámnak a szíve volt, hogy házat építsen neki
az ÚRnak, Izráel Istenének neve.
8:18 És monda az ÚR Dávidnak, az én atyámnak: Mivel a te szívedben volt
építs házat az én nevemnek, jól tetted, hogy szívedben volt.
8:19 Mindazonáltal ne építsd a házat; hanem a te fiad, aki eljön
a te derekadból építi a házat az én nevemnek.
8,20 És teljesítette az Úr az ő beszédét, amelyet mondott, és én feltámadtam
Dávid, az én atyám szobájába, és ülj Izráel trónjára, mint a
Az ÚR megígérte, és házat építettek az Úr Istenének nevének
Izrael.
8:21 És helyeztem ott helyet a ládának, amelyben a szövetség van
ÚR, amelyet atyáinkkal alkotott, amikor kihozta őket a földből
Egyiptom földje.
8,22 És Salamon megállt az ÚR oltára előtt mindenki előtt
Izrael gyülekezetét, és kinyújtotta kezét az ég felé:
8,23 És monda: Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten a mennyben
fent vagy lent a földön, aki megtartja a szövetséget és irgalmat a te veled
szolgák, akik teljes szívükből járnak előtted:
8,24 Ki megtartotta szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak, amit megígértél neki?
te is a te száddal szóltál, és a te kezeddel teljesítetted,
mint ez a mai nap.
8,25 Most azért, Uram, Izráel Istene, tartsd meg szolgádnál, Dávidnál, az én atyámnál
hogy megígérted néki, mondván: Nem fogy el az én emberem
látás Izrael trónján ülni; hogy gyermekeid vigyázzanak rá
az ő útjukat, hogy úgy járjanak előttem, ahogy te jártál előttem.
8,26 Most pedig, ó, Izráel Istene, kérlek, igazodjék meg a te beszéded,
szóltál a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak.
8:27 De vajon Isten valóban a földön fog lakni? íme, az ég és a menny
az egek nem tarthatnak be téged; mennyivel kevesebb ez a házam
épített?
8:28 Mégis tekints szolgád imáját és az övét
könyörgés, Uram, Istenem, hogy hallgass a kiáltásra és az imára,
amelyet ma a te szolgád imádkozik előtted:
8,29 Hogy nyitva legyen a szemed e ház felé éjjel és nappal, méghozzá a felé
a hely, amelyről azt mondtad: Ott lesz az én nevem, hogy te
meghallgathatod az imát, amelyet a te szolgád fog végezni ez ügyben
hely.
8,30 És hallgass szolgád és néped könyörgésére
Izráel, mikor imádkoznak e hely felé, és hallgass meg a mennyben!
a te lakhelyed: és ha hallod, bocsáss meg.
8,31 Ha valaki vétkezik felebarátja ellen, és esküt tesznek rá
hogy megesküdjék, és az eskü ebben oltárod elé kerüljön
ház:
8,32 Akkor hallgass meg a mennyben, és cselekedj, és ítéld meg szolgáidat, kárhoztatva
gonosz, hogy a fejére hozza az utat; és megigazítja az igazat, hogy
adj neki igazsága szerint.
8:33 Amikor népedet, Izráelt leverik az ellenség előtt, mert ők
vétkeztek ellened, és visszatérnek hozzád, és megvallják a te tetszésedet
nevezd meg, imádkozz és könyörögj hozzád ebben a házban:
8,34 Akkor hallgass meg a mennyben, és bocsásd meg néped, Izráel vétkét, és
vidd vissza őket arra a földre, amelyet atyáiknak adtál.
8:35 Amikor az ég be van zárva, és nem esik eső, mert vétkeztek
ellened; ha imádkoznak e hely felé, és megvallják a te nevedet, és
térj meg bűneiktől, amikor sérted őket:
8,36 Akkor hallgass meg a mennyben, és bocsásd meg szolgáid és
néped, Izráel, tanítsd meg őket a jó útra, amin kell
járj, és adj esőt a te földedre, amelyet a te népednek adtál
örökségért.
8,37 Ha éhínség van a földön, ha dögvész, robbantás,
penész, sáska, vagy ha van hernyó; ha ellenségük ostromolja őket
városaik földjén; akármilyen pestis, bármilyen betegség
ott van;
8:38 Micsoda imádság és könyörgés bármely embertől vagy a te összességedtől?
Izráel népe, amely mindenki ismeri szívének csapását,
és kitárta kezét e ház felé:
8,39 Akkor hallgass meg a mennyben, a te lakhelyeden, és bocsáss meg, és cselekedj, és
adj mindenkinek az ő útai szerint, kinek szívét ismered; (mert
te, csak te ismered minden emberfia szívét;)
8,40 Hogy féljenek téged mindaddig, amíg azon a földön élnek
atyáinknak adtál.
8,41 Sőt egy idegenről, aki nem a te népedből, Izráelből való, hanem
messzi országból jön a te nevedért;
8,42 (Mert hallani fognak a te nagy nevedről, a te erős kezedről és az
kinyújtott karod;) amikor eljön és imádkozik e ház felé;
8,43 Halld meg a mennyben, a te lakhelyedben, és tedd meg mindazt, amit
idegen hív téged azért, hogy megismerje a föld minden népe
neved, hogy féljek téged, mint néped, Izráel; és hogy ezt tudják
ezt a házat, amelyet építettem, a te neveden nevezik.
8:44 Ha a te néped kimegy harcolni az ellensége ellen, bárhová te is
küldd el őket, és imádkozzatok az ÚRhoz a város felé, amelyet te
választottál, és a ház felé, amelyet nevednek építettem:
8:45 Akkor hallgasd meg a mennyben imájukat és könyörgésüket, és
fenntartani az ügyüket.
8:46 Ha vétkeznek ellened, (mert nincs ember, aki ne vétkezne) és
haragudj rájuk, és átadd őket az ellenségnek, hogy azok
vigye el őket foglyul az ellenség földjére, távol vagy közel;
8:47 Mégis, ha azon a földön gondolkodnak, ahol voltak
foglyul hurcolták, és térj meg, és könyörögj hozzád
azoknak földje, akik fogságba hurcolták őket, mondván: Vétkeztünk, és
hamisan cselekedtünk, gonoszságot követtünk el;
8:48 És térjenek vissza hozzád teljes szívükből és teljes lelkükből,
ellenségeik földjén, amely fogságba vitte őket, és imádkozzatok hozzá
téged az ő földjük felé, amelyet atyáiknak adtál, a város felé
amelyet választottál, és a házat, amelyet nevednek építettem:
8:49 Akkor hallgasd meg imádságukat és könyörgésüket a te mennyben
lakóhelyet, és fenntartják ügyüket,
8,50 És bocsáss meg népednek, amely vétkezett ellened, és minden övéit
vétkekért, amelyekkel vétkeztek ellened, és add
könyörülettel azok előtt, akik fogságba vitték őket, hogy meglegyen
részvét irántuk:
8,51 Mert ők a te néped és a te örökséged, amelyet hoztál
Egyiptomból, a vaskemencéből:
8:52 Hogy megnyíljon a szemed a te szolgád könyörgésére, és
néped, Izráel könyörgésére, hogy mindenben hallgass rájuk
hogy hívnak téged.
8,53 Mert te választottad el őket a föld minden népe közül
legyen a te örökséged, amint megmondtad Mózes, a te szolgád keze által,
mikor kihoztad atyáinkat Egyiptomból, Uram Isten!
8:54 És így történt, amikor Salamon befejezte az imádkozást
imádkozva és könyörögve az ÚRhoz, felkelt az oltár elől
az ÚR, hogy térdre ereszkedjen, és kezét az ég felé emelje.
8,55 És felállt, és hangos szóval megáldotta Izráel egész gyülekezetét
hang, mondván,
8,56 Áldott az Úr, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek,
mindannak szerint, amit megígért: egyetlen szó sem maradt el mindenből
jó ígéretét, amelyet Mózes, az ő szolgája által ígért.
8,57 Legyen velünk az Úr, a mi Istenünk, mint a mi atyáinkkal;
hagyj el minket, és ne hagyj el minket:
8,58 Hogy hozzáhajtsa szívünket, hogy járjunk az ő minden útján és arra
megtartsa parancsolatait, rendelkezéseit és ítéleteit, amelyeket ő
parancsolták atyáink.
8,59 És legyenek ezek az én beszédeim, amelyekkel könyörögtem az Úr előtt
Uram, légy közel az Úrhoz, a mi Istenünkhöz éjjel-nappal, hogy megőrizze
szolgájának ügye és népének, Izráelnek ügye mindenkor,
ahogy az ügy megkívánja:
8,60 Hogy megtudja a föld minden népe, hogy az Úr az Isten, és azt
nincs más.
8,61 Legyen tehát szíved tökéletes az Úrral, a mi Istenünkkel, hogy bejárhass
törvényeit és parancsolatait megtartani, mint ma is.
8,62 És a király és vele az egész Izráel áldozatot mutatott be a király előtt
LORD.
8,63 Salamon pedig hálaáldozatot mutatott be, amelyet ő mutatott be
az Úrnak huszonkétezer ökröt és százhúszat
ezer bárány. Felszentelte tehát a király és Izráel minden fia
az ÚR háza.
8,64 Ugyanazon a napon a király felszentelte az udvar közepét, amely azelőtt volt
az ÚR háza, mert ott áldozott égőáldozattal és étellel
áldozatokat és a hálaáldozat kövérjét, mert a réz oltár
ami az ÚR előtt volt, kevés volt az egészen égőáldozatok befogadásához,
és húsáldozatokat és a hálaáldozatok kövérjét.
8,65 Abban az időben Salamon és vele egész Izráel nagy lakomát rendezett
gyülekezet, Hamát bejáratától Egyiptom folyójáig,
az ÚR, a mi Istenünk előtt hét napig és hét napig, sőt tizennégy napig.
8,66 A nyolcadik napon elküldte a népet, és megáldották a királyt,
és örömmel és vidáman mentek sátraikhoz minden jóért
amit az Úr tett szolgájával, Dáviddal és népével, Izráellel.