1 Királyok 8,1 Ekkor Salamon összegyűjtötte Izráel véneit és az összes fejedelmet törzsek, Izráel fiainak atyáinak fejedelmei a királynak Salamon Jeruzsálemben, hogy felhozzák a frigyládát az ÚRtól Dávid városából, amely Sion. 8:2 És Izrael minden férfia összegyűlt Salamon királyhoz ünnep az Etánim hónapban, ami a hetedik hónap. 8,3 És eljöttek Izráel minden vénei, és felvették a papok a ládát. 8,4 És felvitték az ÚR ládáját és a hajlékot gyülekezet, és minden szent edény, amely a sátorban volt ezeket nevelték a papok és a léviták. 8:5 És Salamon király és Izráel egész gyülekezete, a kik vala egybegyűltek hozzá, vele voltak a bárka előtt, és juhokat áldoztak ökrök, ezt nem lehet elmondani és megszámlálni a sokaságnak. 8,6 És bevitték a papok az ÚR frigyládáját az övéhez helyre, a ház jósdájába, a legszentebb helyre, akár alá is a kerubok szárnyait. 8:7 Mert a kerubok kiterjesztették két szárnyukat a helyére bárkát, a kerubok pedig befedték a ládát és a rúdjait felül. 8:8 És kihúzták a rúdokat, hogy a rúd végei látszódjanak a szent helyen az orákulum előtt, és nem láttak kívül: és ott vannak mind a mai napig. 8,9 A bárkában nem volt más, csak a két kőtábla, amelyet Mózes ott a Hóreben, amikor az Úr szövetséget kötött a fiaival Izrael, amikor kijöttek Egyiptom földjéről. 8,10 És lőn, amikor a papok kijöttek a szent helyről, hogy a felhő betöltötte az ÚR házát, 8,11 Hogy a papok a felhő miatt nem állhattak szolgálni: mert az ÚR dicsősége betöltötte az ÚR házát. 8,12 Ekkor így szólt Salamon: Azt mondta az Úr, hogy a sűrűben fog lakni sötétség. 8,13 Bizony építettem neked egy házat, ahol lakhatsz, egy lakott helyet neked örökké bent maradni. 8,14 A király pedig megfordult, és megáldotta az egész gyülekezetet Izrael: (és Izrael egész gyülekezete felállt;) 8,15 És monda: Áldott legyen az Úr, Izráel Istene, aki beszélt az övével! száját Dávidnak, atyámnak, és az ő kezével teljesítette, mondván: 8,16 Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet, Izráelt Egyiptomból, én nem választottak várost Izráel összes törzsei közül, hogy házat építsenek név lehet benne; hanem Dávidot választottam népemnek, Izraelnek. 8:17 És Dávidnak, atyámnak a szíve volt, hogy házat építsen neki az ÚRnak, Izráel Istenének neve. 8:18 És monda az ÚR Dávidnak, az én atyámnak: Mivel a te szívedben volt építs házat az én nevemnek, jól tetted, hogy szívedben volt. 8:19 Mindazonáltal ne építsd a házat; hanem a te fiad, aki eljön a te derekadból építi a házat az én nevemnek. 8,20 És teljesítette az Úr az ő beszédét, amelyet mondott, és én feltámadtam Dávid, az én atyám szobájába, és ülj Izráel trónjára, mint a Az ÚR megígérte, és házat építettek az Úr Istenének nevének Izrael. 8:21 És helyeztem ott helyet a ládának, amelyben a szövetség van ÚR, amelyet atyáinkkal alkotott, amikor kihozta őket a földből Egyiptom földje. 8,22 És Salamon megállt az ÚR oltára előtt mindenki előtt Izrael gyülekezetét, és kinyújtotta kezét az ég felé: 8,23 És monda: Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten a mennyben fent vagy lent a földön, aki megtartja a szövetséget és irgalmat a te veled szolgák, akik teljes szívükből járnak előtted: 8,24 Ki megtartotta szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak, amit megígértél neki? te is a te száddal szóltál, és a te kezeddel teljesítetted, mint ez a mai nap. 8,25 Most azért, Uram, Izráel Istene, tartsd meg szolgádnál, Dávidnál, az én atyámnál hogy megígérted néki, mondván: Nem fogy el az én emberem látás Izrael trónján ülni; hogy gyermekeid vigyázzanak rá az ő útjukat, hogy úgy járjanak előttem, ahogy te jártál előttem. 8,26 Most pedig, ó, Izráel Istene, kérlek, igazodjék meg a te beszéded, szóltál a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak. 8:27 De vajon Isten valóban a földön fog lakni? íme, az ég és a menny az egek nem tarthatnak be téged; mennyivel kevesebb ez a házam épített? 8:28 Mégis tekints szolgád imáját és az övét könyörgés, Uram, Istenem, hogy hallgass a kiáltásra és az imára, amelyet ma a te szolgád imádkozik előtted: 8,29 Hogy nyitva legyen a szemed e ház felé éjjel és nappal, méghozzá a felé a hely, amelyről azt mondtad: Ott lesz az én nevem, hogy te meghallgathatod az imát, amelyet a te szolgád fog végezni ez ügyben hely. 8,30 És hallgass szolgád és néped könyörgésére Izráel, mikor imádkoznak e hely felé, és hallgass meg a mennyben! a te lakhelyed: és ha hallod, bocsáss meg. 8,31 Ha valaki vétkezik felebarátja ellen, és esküt tesznek rá hogy megesküdjék, és az eskü ebben oltárod elé kerüljön ház: 8,32 Akkor hallgass meg a mennyben, és cselekedj, és ítéld meg szolgáidat, kárhoztatva gonosz, hogy a fejére hozza az utat; és megigazítja az igazat, hogy adj neki igazsága szerint. 8:33 Amikor népedet, Izráelt leverik az ellenség előtt, mert ők vétkeztek ellened, és visszatérnek hozzád, és megvallják a te tetszésedet nevezd meg, imádkozz és könyörögj hozzád ebben a házban: 8,34 Akkor hallgass meg a mennyben, és bocsásd meg néped, Izráel vétkét, és vidd vissza őket arra a földre, amelyet atyáiknak adtál. 8:35 Amikor az ég be van zárva, és nem esik eső, mert vétkeztek ellened; ha imádkoznak e hely felé, és megvallják a te nevedet, és térj meg bűneiktől, amikor sérted őket: 8,36 Akkor hallgass meg a mennyben, és bocsásd meg szolgáid és néped, Izráel, tanítsd meg őket a jó útra, amin kell járj, és adj esőt a te földedre, amelyet a te népednek adtál örökségért. 8,37 Ha éhínség van a földön, ha dögvész, robbantás, penész, sáska, vagy ha van hernyó; ha ellenségük ostromolja őket városaik földjén; akármilyen pestis, bármilyen betegség ott van; 8:38 Micsoda imádság és könyörgés bármely embertől vagy a te összességedtől? Izráel népe, amely mindenki ismeri szívének csapását, és kitárta kezét e ház felé: 8,39 Akkor hallgass meg a mennyben, a te lakhelyeden, és bocsáss meg, és cselekedj, és adj mindenkinek az ő útai szerint, kinek szívét ismered; (mert te, csak te ismered minden emberfia szívét;) 8,40 Hogy féljenek téged mindaddig, amíg azon a földön élnek atyáinknak adtál. 8,41 Sőt egy idegenről, aki nem a te népedből, Izráelből való, hanem messzi országból jön a te nevedért; 8,42 (Mert hallani fognak a te nagy nevedről, a te erős kezedről és az kinyújtott karod;) amikor eljön és imádkozik e ház felé; 8,43 Halld meg a mennyben, a te lakhelyedben, és tedd meg mindazt, amit idegen hív téged azért, hogy megismerje a föld minden népe neved, hogy féljek téged, mint néped, Izráel; és hogy ezt tudják ezt a házat, amelyet építettem, a te neveden nevezik. 8:44 Ha a te néped kimegy harcolni az ellensége ellen, bárhová te is küldd el őket, és imádkozzatok az ÚRhoz a város felé, amelyet te választottál, és a ház felé, amelyet nevednek építettem: 8:45 Akkor hallgasd meg a mennyben imájukat és könyörgésüket, és fenntartani az ügyüket. 8:46 Ha vétkeznek ellened, (mert nincs ember, aki ne vétkezne) és haragudj rájuk, és átadd őket az ellenségnek, hogy azok vigye el őket foglyul az ellenség földjére, távol vagy közel; 8:47 Mégis, ha azon a földön gondolkodnak, ahol voltak foglyul hurcolták, és térj meg, és könyörögj hozzád azoknak földje, akik fogságba hurcolták őket, mondván: Vétkeztünk, és hamisan cselekedtünk, gonoszságot követtünk el; 8:48 És térjenek vissza hozzád teljes szívükből és teljes lelkükből, ellenségeik földjén, amely fogságba vitte őket, és imádkozzatok hozzá téged az ő földjük felé, amelyet atyáiknak adtál, a város felé amelyet választottál, és a házat, amelyet nevednek építettem: 8:49 Akkor hallgasd meg imádságukat és könyörgésüket a te mennyben lakóhelyet, és fenntartják ügyüket, 8,50 És bocsáss meg népednek, amely vétkezett ellened, és minden övéit vétkekért, amelyekkel vétkeztek ellened, és add könyörülettel azok előtt, akik fogságba vitték őket, hogy meglegyen részvét irántuk: 8,51 Mert ők a te néped és a te örökséged, amelyet hoztál Egyiptomból, a vaskemencéből: 8:52 Hogy megnyíljon a szemed a te szolgád könyörgésére, és néped, Izráel könyörgésére, hogy mindenben hallgass rájuk hogy hívnak téged. 8,53 Mert te választottad el őket a föld minden népe közül legyen a te örökséged, amint megmondtad Mózes, a te szolgád keze által, mikor kihoztad atyáinkat Egyiptomból, Uram Isten! 8:54 És így történt, amikor Salamon befejezte az imádkozást imádkozva és könyörögve az ÚRhoz, felkelt az oltár elől az ÚR, hogy térdre ereszkedjen, és kezét az ég felé emelje. 8,55 És felállt, és hangos szóval megáldotta Izráel egész gyülekezetét hang, mondván, 8,56 Áldott az Úr, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek, mindannak szerint, amit megígért: egyetlen szó sem maradt el mindenből jó ígéretét, amelyet Mózes, az ő szolgája által ígért. 8,57 Legyen velünk az Úr, a mi Istenünk, mint a mi atyáinkkal; hagyj el minket, és ne hagyj el minket: 8,58 Hogy hozzáhajtsa szívünket, hogy járjunk az ő minden útján és arra megtartsa parancsolatait, rendelkezéseit és ítéleteit, amelyeket ő parancsolták atyáink. 8,59 És legyenek ezek az én beszédeim, amelyekkel könyörögtem az Úr előtt Uram, légy közel az Úrhoz, a mi Istenünkhöz éjjel-nappal, hogy megőrizze szolgájának ügye és népének, Izráelnek ügye mindenkor, ahogy az ügy megkívánja: 8,60 Hogy megtudja a föld minden népe, hogy az Úr az Isten, és azt nincs más. 8,61 Legyen tehát szíved tökéletes az Úrral, a mi Istenünkkel, hogy bejárhass törvényeit és parancsolatait megtartani, mint ma is. 8,62 És a király és vele az egész Izráel áldozatot mutatott be a király előtt LORD. 8,63 Salamon pedig hálaáldozatot mutatott be, amelyet ő mutatott be az Úrnak huszonkétezer ökröt és százhúszat ezer bárány. Felszentelte tehát a király és Izráel minden fia az ÚR háza. 8,64 Ugyanazon a napon a király felszentelte az udvar közepét, amely azelőtt volt az ÚR háza, mert ott áldozott égőáldozattal és étellel áldozatokat és a hálaáldozat kövérjét, mert a réz oltár ami az ÚR előtt volt, kevés volt az egészen égőáldozatok befogadásához, és húsáldozatokat és a hálaáldozatok kövérjét. 8,65 Abban az időben Salamon és vele egész Izráel nagy lakomát rendezett gyülekezet, Hamát bejáratától Egyiptom folyójáig, az ÚR, a mi Istenünk előtt hét napig és hét napig, sőt tizennégy napig. 8,66 A nyolcadik napon elküldte a népet, és megáldották a királyt, és örömmel és vidáman mentek sátraikhoz minden jóért amit az Úr tett szolgájával, Dáviddal és népével, Izráellel.