1 Krónikák 29:1 És monda Dávid király az egész gyülekezetnek: Salamon, én! fia, akit egyedül Isten választott, még fiatal és gyengéd, és a munka nagy, mert nem emberé a palota, hanem az Úr Istené. 29:2 Most minden erőmmel elkészítettem Istenem házát, az aranyat hogy aranyból készüljenek, az ezüstöt pedig ezüstből, és a rezet a réz dolgokhoz, a vasat a vas dolgokhoz és a fát fából készült tárgyak; ónix kövek, és kihelyezendő kövek, csillogó kövek, és sokféle színű, és mindenféle drágakövek és márvány kövek bőséggel. 29,3 Sőt, mivel az én Istenem háza iránt érdeklődtem, megteszem a saját javamból, aranyból és ezüstből, amelyeket odaadtam Istenem háza, mindenekelőtt, amit a szentnek készítettem ház, 29:4 Háromezer talentum aranyat, Ofir aranyából és hét ezer talentum finomított ezüstöt a házak falának beborításához ráadásul: 29:5 Az aranyat aranynak, az ezüstöt az ezüstnek és hogy mindenféle munkát mesteremberek kezével készítsenek. És ki akkor hajlandó-e szolgálatát ma az Úrnak szentelni? 29:6 Azután Izráel törzseinek atyáinak fejedelmei és fejedelmei, és az ezresek és százak kapitányai, a királyok uralkodóival szívesen felajánlott munka, 29:7 És ötezer aranyat adott Isten házának szolgálatára talentum és tízezer dráma, és ezüstből tízezer talentum és tizennyolcezer talentum rézből és százezer talentumból Vas. 29:8 És akiknél drágaköveket találtak, a kincsbe adták azokat az ÚR házából, a gersoni Jehiel keze által. 29:9 Akkor örvendezett a nép, mert készségesen felajánlották, mert vele tökéletes szívet áldoztak az Úrnak, és Dávid királynak szintén nagy örömmel örvendezett. 29:10 Ezért áldotta Dávid az Urat az egész gyülekezet előtt, és Dávid monda: Áldott légy Uram, Izráel Istene, a mi atyánk, örökkön-örökké. 29,11 Tiéd, Uram, a nagyság és a hatalom, a dicsőség és a a győzelem és a felség: mindenért, ami az égen és a földön van a tiéd; tiéd a királyság, Uram, és te felmagasztaltattál, mint a fej mindenek felett. 29:12 Tőled származik a gazdagság és a dicsőség, és te uralkodol mindenen; és be a te kezed hatalom és hatalom; és a te kezedben az, hogy naggyá tedd, és erőt adni mindenkinek. 29,13 Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te dicsőséges nevedet. 29:14 De ki vagyok én, és mi az én népem, hogy így felajánlhatjuk? szívesen ezek után? mert minden tőled és a tiedtől származik adtunk-e neked. 29,15 Mert jövevények vagyunk előtted és jövevények, mint mindnyájan atyák: napjaink a földön olyanok, mint az árnyék, és nincs maradandó. 29:16 Ó, Urunk, Istenünk, mind ezt a készletet, amelyet elkészítettünk, hogy építsünk téged szent nevednek háza a te kezedből származik, és mind a tied. 29,17 Azt is tudom, én Istenem, hogy a szívet kipróbálod, és gyönyörködsz benne egyenesség. Ami engem illet, szívem egyenességében van készségesen felajánlotta mindezeket, és most örömmel látom a te emberek, akik itt jelen vannak, készségesen felajánlják neked. 29,18 Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek, atyáink Istene, őrizd meg ezt mindig néped szívének gondolatainak képzeletében, és készítsd elő szívüket neked: 29:19 És adj Salamonnak, az én fiamnak tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, a te bizonyságtételeidet és rendeléseidet, és hogy mindezeket megtegyék, és ahhoz építsd fel a palotát, amelyről gondoskodtam. 29,20 És monda Dávid az egész gyülekezetnek: Áldjátok most az Urat, a ti Isteneteket! És az egész gyülekezet áldotta az Urat, atyáik Istenét, és meghajolt és leborultak a fejükön, és imádták az Urat és a királyt. 29,21 És áldoztak az ÚRnak, és égőáldozatot mutattak be áldozzon az ÚRnak, ama nap másnapján ezerrel bikát, ezer kost és ezer bárányt italukkal együtt áldozatokat és bőséges áldozatokat egész Izraelért: 29,22 És evett és ivott az Úr színe előtt azon a napon nagy örömmel. És másodszor is királylyá tették Salamont, Dávid fiát, és felkente õt az ÚRnak fõ helytartóvá és Cádokot, hogy legyen pap. 29,23 Ekkor Salamon ült az ÚR trónjára, mint király Dávid helyett apa, és boldogult; és az egész Izráel engedelmeskedett neki. 29:24 És az összes fejedelmet, vitézt és minden fiát Dávid király alávetették magukat Salamon királynak. 29,25 Az ÚR pedig igen felmagasztalta Salamont egész Izráel szemei előtt, és olyan királyi fenséget adományozott neki, amilyen még egyetlen királynak sem volt előtte Izraelben. 29,26 Így uralkodott Dávid, Isai fia az egész Izráelen. 29:27 És az idő, a meddig uralkodott Izráelen, negyven esztendő volt; hét év uralkodott Hebronban, és uralkodott harminchárom esztendeig Jeruzsálem. 29,28 És meghalt jó öreg korában, telve napokkal, gazdagsággal és tisztességgel. Fia Salamon uralkodott helyette. 29,29 Dávid király cselekedetei pedig, első és utolsó, íme, meg vannak írva Sámuel látnok könyvében és Nátán próféta könyvében, és Gád, a látnok könyvében, 29,30 Egész uralkodásával és erejével, és az időkkel, amelyek elmentek rajta, és Izrael és az országok minden királysága felett.