1 Krónikák
13:1 Dávid pedig tanácskozott az ezresekkel és a százasokkal
minden vezetővel.
13:2 És monda Dávid Izráel egész gyülekezetének: Ha jónak látja
titeket, és hogy az Úrtól, a mi Istenünktől legyen, küldjünk el a mieinkhez
testvérek mindenütt, akik megmaradtak Izráel egész földjén és vele együtt
azokat a papoknak és lévitáknak is, akik városaikban vannak, és
külvárosokban, hogy hozzánk gyûljenek:
13,3 És hozzuk vissza hozzánk Istenünk ládáját, mert nem kérdeztük
azt Saul idejében.
13:4 És az egész gyülekezet azt mondta, hogy megteszik, mert így volt
minden ember szemében.
13,5 Egybegyűjtötte tehát Dávid egész Izráelt, az egyiptomi Sihortól egészen egészen
Hémátba való belépés, hogy elhozzák az Isten ládáját Kirjáth-Jeárimból.
13,6 És felméne Dávid és az egész Izráel Baalába, vagyis Kirjath-Jeárimba,
amely Júdáé volt, hogy kihozza onnan az Úr Isten ládáját,
amely a kerubok között lakik, akiknek nevét nevezik rajta.
13,7 És új szekéren vitték ki az Isten ládáját a házból
Abinadab, Uzza és Ahio pedig a szekeret vezették.
13,8 Dávid és az egész Izráel pedig minden erejükkel együtt játszott Isten előtt
énekkel, hárfákkal, zsoltárokkal és dobokkal,
és cintányérokkal és trombitákkal.
13,9 És amikor a Khidón szérűjéhez értek, Uzza kinyújtotta a
kéz a bárka tartásához; mert az ökrök megbotlottak.
13,10 És felgerjedt az ÚR haragja Uzza ellen, és megveré őt,
mert kezét a bárkához tette, és ott halt meg Isten színe előtt.
13,11 Dávid pedig megharagudott, mert az Úr megrontotta Uzzát.
ezért azt a helyet mind a mai napig Perezuzának hívják.
13,12 Dávid pedig félt az Istentől azon a napon, mondván: Hogyan hozzam el a ládát?
hogy Isten otthon van nekem?
13,13 Dávid tehát nem vitte haza a ládát Dávid városába, hanem
félrevitte a gáti Obededom házába.
13,14 És az Isten ládája Obed-Edom családjánál maradt az ő házában
három hónap. És megáldotta az ÚR Obed-Edom házát és mindent
neki volt.